1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 98. ülés

328 XCVIII. ülés naplója. Februarius 10-én 1814. Kir. városok akkor csinálnak bankrótot, mikor nekik tetszik. Egyik oka ennek , mert nincs nekik megengedve a’ váró­rendezése r • r sokban házbirtokot szerezni; ha ezt tehetik, ha látható biztosságot szerző birtokuk leend, ez lesz legjobb mód azon vádat elhárítani, hogy ők a’ hamis bukásoknak legnagyobb tenyésztői. Ha a’ t. RR. továbbá azt vélik, hogy az életnek más, úgy szólván magasabb , tudományos nemeiben is részt vehetnek : ám méltóz­­tassanak nekiek e! részben is utat nyitni. — En úgy látom , ezek azon különböző módok , mellyek által a’ nélkül, hogy a'nép mostani ellenszenvét sértsük ’s ingereljük, a’ zsidók állapotján segíthetünk, mellőzve az általános emancipationalis ideákat, mellyek szépen hangzanak ugyan, de rokonszenvre nem találtak; — csak illy utón lehet elérni, hogy azon jótéteményekben részesülhessenek, mellyek ezen szempontban nekik legnagyobb hasznukra lesznek, ’s az ellenük támadt ellenszenvek legyőzésére is legalkalmatosabbak. Ez volt az ok, miért én mások előadásai következtében azt ajánlottam a’ t. RRnek , hogy az egész dolgot összefüggésben ’s általánosan méltóztassanak felvenni. Pozsony város követe Hanszer Ernő: En is az ő excellentiája által előterjesztett indítványt elfo­gadom , fentartván magamnak a’ zsidók polgárosítása iránti érdemleges nyilatkozást azon időre, a’ midőn ezen ügy vagy ex professo fog tárgyaltatni, vagy ezen indítvány el-nein-fogadása esetében ujabbi nyilat­kozást igényleni. — Egyébiránt nem szólaltam volna fel ez alkalommal, ha nemes Csongrád megye nagy­érdemű követe nem szolgáltatott vala alkalmat azon gyanusitgató méltatlan vádjával, mellyet minden vá­rosi tisztviselők ellen kimondott. En részemről ugyan nem vagyok tisztviselő , hanem épen olly szabad em­ber, mint Csongrád megye követe, ’s azért merész vádjával engem nem illethetett: de mindazáltal úgy hi­szem, hogy kötelességemnek meg nem felelnék, ha e’ súlyos vád ellenében hallgatnék, ’s ennek ünnepé­lyesen ellene nem mondanék, — a’ mit ezennel megtevőn, és vádját el nem fogadhatván alaposnak, jelen óvásomat a’ naplóba igtattatni kérem. — Többire a" miket tegnap Bihar és ma Csongrád nagyérdemű kö­vetei philanthropicus nézetből a’ zsidók polgárosítása ügyében mondattak, mind azokban , mint kétségtelen theoreticus igazságokban, véleményüket osztom; de kijelentem, hogy alkalmazásban nem állanak, — azaz: nem következik azokból, hogy azért, mert elismerjük , mikép az örök igazság és az emberiség szózata megkívánja, hogy a’zsidókat jogokban részesíteni kell , azokat minden előzmények nélkül, mindjárt vá­rospolgári politicus jogokkal megajándékozni ’s igy emancipatiójukat rögtönözni kelljen. Nem áll Bihar és Csongrád nagyérdemű követeinek azon állítása, hogy azért, mert ők megyéikben a’ zsidó gyárosokat és nagyobb kereskedőket (ha ott léteznek) szavazati joggal felruházni kívánták, azért azokat a’ városok­ban is polgároknak befogadni kötelesek legyünk. — A' két megye csak saját óhajtását fejezi ki; de hogy a’ szőnyegen lévő ügy törvénynyé válhassék, a’ törvényhatóság többségére van szükség, nem pedig egye­dül Bihar és Csongrád megyéknek csak egy-egy szavazatot nyomó nyilatkozásaira. — ’S ezek azok, a’ miket e’ helyen megmondani szükségesnek véltem, — fentartván magamnak, ha a’ zsidó-ügy érdemileg fog tárgyaltatni, utasításomhoz képest ezen ügy feletti nézeteim előadhatását. Zala megye követe Kerkápolyi István: Azon okok, mellyek a’ zsidók polgárosítása ellen felho­zattak , meggyőződésem szerint meg vannak czáfolva az előttem szólók által, és czáfolással többé a’ t. RRet untatni nem akarom, csak röviden oda fejezem ki magamat, hogy miután küldőim már az ezt megelőző országgyűlésre készített utasításukban szivünkre kötötték , hogy a’ zsidók nyomasztó állapotán segítsünk, hogy a’ türelmi pénz fizetésének eltörlésén igyekezzünk, és hogy eszközölni igyekezzünk, hogy minden kedvezésekben más lakosokkal együtt részesüljenek, miután ezt nekünk meghagyták , és utasításban meg­erősítették , méltóztassék megengedni excellentiád, hogy javaslatába nem ereszkedem, hanem kérem a’ szerkezetnek — a’ mint van — megállapítását. Ereznünk kell a’ zsidók állapotát, tegyük kezeinket keb­lünkre, éreznünk kell nyomasztó sorsukat; azért hogy ők nemzetiségöket elvesztették, ’s azért hogy nem pogányok ’s nem keresztények, pénzen kell nekik megvenni azon levegőt, mellyet az Isten mindennek egyformán adott használatára, pénzen kell nekik megvenni azon földet, mellyből származtak, ’s mellynek bolt testüket visszaadják. Azon követ urak, kik illy kedvezéseket nem akarnak a’ zsidókra kiárasztani, nem tagadják, hogy ők emberek: igen szép kedvezés! ’s igen szép volna, ha még azt is el akarnák tagadni, hogy emberek; elővették az érdemes követ urak a’ dogmát, az ó testamentumot, ’s azt mondták, hogy ők az ó testamentumot követik; de hogyan lehet azért őket megvetni? — én úgy hiszem , hogy ezen sze­rencsétlen nemzetet nem megvetni, hanem sajnálni kell, ’s azért akarom, hogy a’zsidók polgárosítása el ne halasztassék , hanem mindjárt megerősittessék, mint a’ szerkezetben van; — egyébiránt ha rósz néven nem venné Debreczen városa követe, csak kettőre emlékeztetem: egyikre arra, hogy midőn 3,000 debre­­czeni lakos protestatiót adott be, az azt mutatja, hogy Debreczen a’ zsidók mellett van , mert ha 50,000 lakosból 47,000 magát alá nem irta, az a’ következés, hogy 3,000 debreczeni lakos türelmetlen, 47,000 pedig türelmes, mi a’ debreczenieknek becsületére válik. Másik az, hogy Debreczen városa követe eluta­sította a’ szegény zsidókat a’ Messiáshoz ’s azon szűz leányhoz , mellyet előadott, mire nézve azt mon­dom, hogy szorítsa inkább kebeléhez a’ zsidót, nyújtson kezet neki, és méltányolja az emberi jussokat, vezesse őt be a’városokba, és alkotmányunk falai közé, és midőn látni fogja a’zsidó, hogy csakugyan ember és polgár, akkor méltán mondja el: „ez az én Messiásom.“ Torna megye követe Soltész János: Utasításomból folyó kötelességem a’ szerkezettel ellenkező véleményt nyilvánítani; de véleményem alapjául nem választom az izraelita vallás fanjait, political erőt­lenségeket ’s a’ bon egyéb lakosaitól eltérő szokásokat. — Mi a’ vallást illeti: ha annak fanjai a’ status

Next

/
Oldalképek
Tartalom