1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 98. ülés

XCVIII. ülés naplója. Februarius 10-én 1841.

329

czéljaival és fenálló törvényekkel ellenkezők, ha veszedelmesek, úgy nem elég akadályoztatni, hogy Kir város városi polgárok lehessenek, hanem kényszerítő leg kell fellépni, hogy vagy változtassák tanjaikat, vagy“" C/ese' hagyják el a’ hazát. — Műveltséget illetőleg — összesen a’ nép alsóbb osztályaival válogatva, a’ közép osztály egyéneivel is mérkőzhetnek. Különböző szokásaik vannak ugyan, sőt a’nemzetiség tényezői gyanánt nem tekinthetők: de valljon ők-e ennek okai? hiszen ők eddig czéhbeli mesteremberek, földművelők, községek tagjai nem lehettek, egy tenyérnyi ingatlan vagyont nem szerezhettek; szóval: nekik nem volt hazájok: csuda-e tehát, ha ők a’ nemzetiségnek különös tényezőivé nem váltak? és mégis őket magokat a’ szemrehányás nem illeti, mert vannak számtalanok, kik nem csak köz-, de előjogokkal is bírnak, ’s mégis nem csak nem tényezői a’ nemzetiségnek, de még nem is baráti, sőt ellenségei. — Én az okot, melly miatt őket polgárságra jogositni nem akarom, sem a’ vallás-, sem a’ politicai éretlenség-, sem eltérő szokásaikban, hanem helyzetük sajátságában és a’ kivételes módban találom fel. — Helyzetük a’polgári állás fogalmával meg nem fér; hiszen ők e’ honban csak tiiretnek minden kivétel nélkül, fizetésért, még pedig mindnyájunk tudtával, és törvényen kiviil; e’ népnek helyzete nem csak a’ kormány irányában, de a’ lakosok egyéb osztályai ellenében is csak tiiretett, — és ezen türetést nem csak a’ kormánynak, de lakása , helye minden lakosainak meg kell fizetni, különben sorsa keserves , és a’ türedelmet csak annyiból ismeri, hogy neki mindent tűrni kell. E’ néposztály a’ haza minden lakosai közt a- legnagyobb függésben van ; már pedig a’ t. KK. és RR. törekvései az egész városi rendezésnél főkép oda irányozvák, hogy a’ városok polgárai szabad egyénekből álló negyedik rendet képezzenek, a’ függetlenséget a’ nemzeti jogok legbecsesbikének, a’ törvényhozásbani részesítésnek feltételéül tevék, és ez által jogosítva vannak a’városok ellenzeni mind azoknak polgári rendbe tartozását; polgár csak szabad ember lehet, a’ szabadságnak pedig a’ tiiretés ellentétele, — a’türetés és szabad polgár, nézetem szerint, olly két ellenszenvű elem, mint a’ tűz és víz: vagy le kell tehát tenni a’ polgári függetlenségről, vagy a’ zsidókat, mig függetlenek nem lesznek, nem lehet polgároknak bevenni. Második okát a’ kivételes módban találom , ’s nincs sem a’ polgárok, sem a‘ zsidók érdekében, hogy igy mellékes engedmény utján polgárosittassanak, nincs a’ polgárok érdekében; mert függetlenségük veszélyeztetik, és midőn a’ polgári rendet sűlyedett állásából érdemlett helyzetbe akarjuk emelni, egy olly néposztályt sorozunk közébe, mellyet a’megyei municipalitas körében a‘ nép legalsóbb osztályával sem parificálunk; hisz ők még csak kisbirák sem, még csak községi tagok sem lehetnek; -— de nincs az izraeliták érdekében sem, sőt lealacsonyitásukra; mert ők polgárok lesznek ugyan, de nem ollyanok, mint a’többi, mert ők képviselőkké nem lesznek választhatók; pedig a' szerkezetben a’ képviselővé-választhatásnak a' bizalom alapja, ’s igy ki van mondva, hogy ők a bizalom tárgyai, választottjai nem lehetnek; de a’ mi legnagyobb, — ez által különböző polgárok állíttatván fel, — törettek és szabadok , csak választók és választhatók; ezen különbség nem fogja előállitani azon érdekegységet, melly a’ városok és minden testületek főereje, és emelkedésüknek főtényezője. — Azért, (.

HR! miután őket polgárosodásra érdemesítjük, valamint ők a’hazának minden terheit általánosan viselik, úgy legyünk irántok mi is általánosan méltányosok , ne rendelkezzünk róluk kivételesen, hanem alkossunk törvényt, melly őket a’ haza nemnemes osztályaival mindenben teljesen egyenlőkké tegye; ’s ezen törvényalkotást nem kívánom a’ rendszeres munkák sorára halasztani, hanem még ez országgyűlés alatt meghozatni; addig a’ szerkezetben foglalt igen részletes rendelkezést nem pártolom.

Zólyom megye követe Géczy Péter: Ha mind azon érdemes követek, kiknek utasításai a’ jelenleg szőnyegen levő tárgyra nézve a’ kerületi szerkezetet pártolják, hallgattak és egyedül „maradjon“-naI kívánták volna a’ kérdést eldönteni: én sem szólottám volna; minthogy azonban eddig is többen emelőnek szót a’ szerkezet mellett, én is kötelességemnek tartom ezen országos ülésben e’ kérdésre nézve küldőimtől nyert utasításomon alapult nézeteimet röviden előadni. — Délkeleti Ázsiának egy tartománya van, t. KK. és RR! mellyben immár évezredek óta a’ nemzet több osztályokra szakadt, az osztályoknak egyikén évezredek óta nehézkedik a' kiváltságos hindunak megvetése, elannyira, hogy a’ kevély bramin, a' gőgös katona, a’ szegény nyomorult páriát lenézi — nem csak, de ember- és bramaelleni bűnnek tartja az elnyomott páriával szóba is állani; valljon mi oknál fogva történt a’páriák ezen száműzése az emberiség sorából ? milly esemény szolgáltatott alkalmat illy rettenetes büntetésére egy egész ártatlan néposztálynak? — ártatlan néposztálynak, mondom, mert hiszen minden utazónak tanúsága egyaránt bizonyítja, hogy nin sen a" föld kerekségén csendesebb, jobb, szelidcbb ember a’ páriánál, ki nyomasztó helyeztetését, kínos állását, többi kiváltságolt embertársai között legelszántabb szenvedetességgel tűri. — Oh milly ferde fogalmak! milly megátalkodott konok ragaszkodás a’ mohosult évezredek szülte babonás előítéletekhez! — kiált fel a' műveltség magas fokán álló Európának polgára. — Szeretett felebarátom! ne hirtelenkedjél ítéletedben, s mielőtt kimondanád kárhoztató véleményedet az emberiség elidősithetlen jogát tapodó bramin fölött, — nézz magad körül, ’s a’ felvilágosodott, müveit, pallérozott Európának sok tartományaiban szinte páriákra fogsz találni, a' két ezred óta europaszerte elszórt zsidókra, kik valamint Hindostánban a’ páriák, hasonlóan itt a" nemzetek sorából száraüzvék, kik az életnek, a'polgári életnek minden terheit viselik ugyan, de ellenben az alkotmány jótékonyságiban nem részesülnek, melly szerencsétlen polgári állásuknak előítélet az oka. — Mielőtt befejezem előadásomat, két előttem szóló érdemes követnek kívánok előadásaikra felelni, — Szepes és Rorsod megyék követeinek. Ugyanis Szepes megyének követe a többi között azt állitá, hogy a’törvényhozó testnek, midőn törvényeket alkot, az alkotandó törvényre nézve JiR. IS api. II. köt. ' 83