1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 38. országos ülés
82 38. Ülés Írásai. September 26kán. tásukor állottak, ’s mikor leendő elenyészhetésök idejét ineg sem is határozhatni előre. De lehet még sokkal erőssebb függő hidakat is építeni, mint a’ már létezők. Az építés lehetősége után az arra szükséges tökepénz mennyiségét kell tekintetbe vennünk. E’ pontra nézve azonban bajos valami bizonyost mondani, miután olly felettesok függ a’ körülményektől, mellyek előre nem láthatók: csak egy kedvező tél az építés közben jóval kissebbítheti, ellenkező pedig nevezetesen öregbítheti a’ költséget. A’ hídhoz kivántató vas és kő mennyiségét jó formán kiszámíthatni. Minthogy azonban a’ folyam medre, és a’ két part nagyobb részént homok és agyakból áll, és a’ viz színe közönséges és legmagasb foka közt 25 lábnyival változik: tellyes lehetetlen, akár a’ mederben, akár a’ parton épitendő oszlopoknak jó és biztos alapot zárgátok (Coffer-dam, gangbamm) használása nélkül rakni. Ha már e’ munka viz-szük évbe esik (miről semmi bizonyost nem tudhatni előre) a’ zárgátok felével is előállíttathatnak azon sommának, melly viz-bő esztendőben szükséges; miután azonban az előre nem látható, a’ számításokat rendkívüli esetekre kell tenni, és egy tavasz és ősz közti idő kedvező évben is, alig elégséges egy zárgátnak a’ mederben bevégezhetésére, mihez képest ha a’ következő tél lágy, a’ zárgát sértetlenül maradván az oszlopok ’s kőmüvesi munkák messze előre haladhatnak, ha ellenben szigorú tél következik nagy jégtömegekkel, a’ zárgát hihetőleg megkárosul, annak kijavítása sokba telik, ’s ekkép nem csak sok pénz, hanem idő is vesz, mit ollyan munkánál, melly egyedül tökélletes elkészülte után kezd jövedelmezni, különösen számba kell vennünk. De ha több szigorú tél következik egymás után — mi ezen országban mint hallom nem ritka eset .— úgy biztos sámolási alapul éppen semmit sem vehetni. Hogy azonban Báró Urnák még is némi iránymértéke lehessen előleges számolásainál, minden körülményeket tekintetbe véve annyit mondhatok, hogy egy czéliráuyos és tökélletes erős hid, az ide zárt rajzból látható vonalon 300,000 font sterlinget túl nem haladó sommával felépíthető. Szükség itt megjegyeznem, hogy az általom 1832ben Andrásy és Széchényi Grófokkal közlőit költségvetés olly erőségű hidra volt számítva, a’ miilyenek Angliában léteznek; mióta azonban a’ helyzetet láttam, azt hiszem: a’ Buda ’s Pest közt építendő hídnak erőssebbnek kell lenni, mint akármellyike az egyebütt találtatoknak. Mi a’ hídhoz való vasat illeti, elhatárzott véleményem; mikép azt a’ száraz földön olly fokú jóságbau és pontossággal tellyességgél nem gyárthatni, minő a’ biztpsság elérhetése végett okvetetleuül szükséges, ide járulván még, hogy annak gyártása és próbálása vagy magam, vagy megbizottaimnak szüntelen figyelmét és személyes felügyelését is megkivánandja. Több honi kőbányát vizsgálván meg, azt találtam, hogy a’ Farkasvölgyi (Wolfsthal) gránit, és Csobánkai kő a’ kívánt czéluak megfelelnek. Az építendő hid helyeú'l az ide mellékelt rajzban látható vonalt tartom legalkalmasbnak, és noha a’ rajzon megjegyzett többi pontot is megvisgáltam, ’s nem kétlem azoknak mindegyikén épülhetne hid; mindazáltal az imént említett helyet azért hiszem legalkalmasbnak, mivel ott a’ Budai részen (lásd a’ rajzot) a’ várhegy annyira elhajlik a’ folyamtól, ’s a’ part mind széliében, mind lioszszában olly kedvező alkotásit mi szerént egy igen könnyű feljárás eszközölhetése végett a’ mostani kocsi utón csak keveset szükség változtatni. A’Pesti részén hasonlólag kedvező a’partmellék , hol szintolly alkalmas feljárás készülhet a’ nélkül, hogy egyetlen egy épületet is lerontani kellene, ’s a’ két városi közönség kényelmét tekintve is, e’ helyen állana a’ Ind legalkalmasabban. Gyalog hidat, minden oszlop nélkül a’ folyamban, a’ rajzon látható vonalnál lehetne építeni, mint egy 120,000 font sterlingért. Pesten létemkor többek részéről nagy aggodalmat hallék az iránt kijelentetni, hogy a’ folyamban helyzendő oszlopok a’ jégnek ellent nem állhatnának, és hogy azok vastagsága nagyobb vizáradásokat fogna okozni, mért is tellyességgel szükséges volna, mikép a’jégiudulásnak láthatása végett vagy magam, vagy egy általam megbízandó hozzá értő művészt a’ telet ott töltené. Orosz és Svéd országokban szerzett adataim részemről minden ebbeli aggodalmat, melly sokakat olly nagy mértékben fog el, elháríttanak, és én meg vagyok győződve, hogy a’ Dunai jég az oszlopokat soha nem veszélyeztetheti, mi pedig a’ nagyobb áradások okozhatását illeti, e’ tekintetben sem tarthatni semmitől is, miután az építendő hid alatt még mindig marad legalább annyi szabad viz tér, mennyi a’ mostani legszorosb vonalnál létez. Hallottam továbbá Pesten létemkor azt is, mikép az ottani Duna partok szabályozása hozatott javaslatba, mi valóban felette kívánatos is, és a’ partok fentartása’s megóvása különös felügyelés alá helyeztetvén, a’rendőrségnek megakadályozni kellene, nehogy a’folyamban mindenféle szemét és sepregék szórassék, mellyet az áradó viz elmosván Csepel szigeténél rak le, ’s melly ezt századok olta szüntelen öregbítvén, a’ vizáradásokat biszonyosan nem kissé segíti elő, melly beszemetelést ez ókból czéliráuyos rendszabályok által lehetőleg megszüntetni volna szükséges. De teljesítessék csak bár miként a’ partok szabályozása, ez a’ hídépítésnek legkissebb akadályául sem szolgáland, e’ két tárgy akár egyszerre egymással, akár külön külön végeztethetvén. fc
