Vízrajzi Évkönyv 39., 1934 (Budapest, 1935)

3400 m-гз, tehát elég messze van, és mégis egész jól kimutatható, hogy henne a viz a Tisza hatása alatt áll. Volt azonban olyan kút is, amely aránylag közel esett a folyóhoz és mégsem volt ennek hatása alatt.

A talajvizszinéllásnak a lehullott csapadékkal való összefüggése már sokkal Bonyolultabb,úgyhogy ennek a kérdésnek pusztán a tanulmányozáséra is több évi észlelési adatra van szükség. Annyi mindenesetre megállapítható volt, hogy a 3 napos, sót még az 1 hónapos csapadékadatok sincsenek közvetlen összefüggésben a kutak vízállásaival. EözeleoDről vizsgálva azoknak a kutaknak a vízállásait, amelyek nincsenek valamely vízfolyás közvetlen hatása alatt, azt látjuk, hogy a talajvizállás általában március végén éri el a legmagasabb, szeptember végén a legalacsonyabo szintet, éspedig úgy, hogy április elejétől szeptember végéig fokozatosan csökkenik, október elejétól március végéig növekszik. Valószínűnek látszik, hogy a téli hónapokban, amikor a párolgás elenyésző, a talajban a viz felhalmozódhatik s igy szintje emelkedik, nyáron viszont, amikor a párolgás tetemes, a levegóvel érintkező kapilláris vizek párolgása következtében a talajviz szintje állandóan süllyed.

Évkönyvünk 3. számú mellékletében közreadtuk a tavaly elhelyezett csőkutak 1934. évi talajviz- állási görbéit. Azoknál a kutaknál, ahol valamely közelben lévó vizfolyás hatással volt a talajvizszin állására, megadtuk a talajvizállási görbe mellett a vizfolyás vizállási görbéjét is, mindenkor a kút szelvényére vonatkoztatva azokat. A Soroksári—Dunaág mentén elhelyezett kutak talajvizállási görbéi mellett akkor is látunk vizfolyás! vizállásgörbéket, ha a két görbe között közvetlen összefüggés nincs is. Ezt azért tettük, mert az említett Dunaégnak csaknem állandó a vizszine, a dömsödi Dunaág viszont belvízcsatorna is, melyben, ha a nagy Duna vízállása Tassnál eléri a 95'60 m A.f.-i szintet és magét a holt ágat a dabi zsilip közvetítésével elzárják, a belvizek okozta további vizszínemelkedést szivattyúzással akadályozzák meg. Meg kell említeni azt is, hogy a tassi kutszelvényre magasabb vízállásoknál befolyással van az 1-es 3zámu kút mellett haladó belvizlevezetó főcsatornába visszaáramló nagy Duna is, éspedig olyannyira, hogy hosszantartó árvizeknél a kutakban a viz egyezik az árvizszinnel. A Dunában az 1934. évben azonban magasabb viz nem volt. Általában ott, ahol szivattyúzás és avval összefüggésben belvizlevezetó csatornarendszer van,különös körültekintéssel kell a talajvizszin megfigyelését végezni. Mellékleteinken a csapadékviszonyokat a fentebb említettek miatt nem tüntettük fel.

Meg kell említetnünk, hogy a talajvizállási görbékkel kapcsolatban azokról a kutakról,amelyek sűrűbben, ugyanazon szelvényekben fekszenek, tehát az országos hálózatban, mint részletkutak szerepelnek, részletesebb he-lysz inrajz okát is adtunk /2. sz. melléklet./ Ilyenek a polgári és a Sorokséri-Dunaág mentén fekvő kutak.

b. / Vállalatba adta a szolnoki étrakodó berendezés és tárház különféle munkáit, ellenőrizte a részletes terveket és az épitést. Az átrakódé állomás és tárház munkái az év végén csaknem teljesen befejeződtek.

c. / Részben az intézet régebbi vágyának megvalósitása végett, főkép azonban a mindinkább nehezebbé váló körülmények kényszerítő hatására a sebességmérő szárnyak hitelesítésére /tarázására/ kidolgozta egy uj vasbeton hitelesitőcsatorna tervét és költségelőirányzatét. E szerint az uj csatorna a Csepél-sziget felső csúcsán a Kvassay-hajózsiliptől délre avval párhuzamosan a telep mögött fog épülni. Hossza 100, szélessége 2*80, mélysége 1*15 m lesz. Egyik végénél egy kis egyemeletes házikót is tervezett,éspedig a földszinten egy kocsiszínnel a mérőkocsi védelmére, az emeleten pedig egy irodahelyiséggel. A terv a következő évben minden valószínűség szerint meg fog valósulni s akkor azt vagy itt vagy a Vízügyi Közleményekben részletesen ismertetni fogjuk.

d. / A Duna-Tisz-a-csatorna kérdésének tanulmányozását az idén is folytatta, s igy ujrászintezte azokat a magassági alappontokat, melyet még a Duna-Tisza-Csatorna-Előmunkálatai-Iroda az 1901-1903. években helyezett el.- 8 -