Vízrajzi Évkönyv 39., 1934 (Budapest, 1935)

"A Duna-Tisza-csatorna XI- változata" cimen olyan tervet készített, mely a vízválasztót alacsonyabb helyen lépi át és Kecskemét városát is megközelíti. Elkészítette az uj csatornatervváltozat hosszszelvényét és megkezdette tcmegszámítását. Azonkívül összehasonlítás végett elkészítette a régebbi tervek alapján ösz- szeállitott IX-X Jelű dömsöd-izsák-csongrádi vonal tömegszelvényét is.

e. / A Galga, Zagyva és Tápió vízrendszerére vonatkozólag folytatta a vízállások megfigyelését és a vizmennyiségméréseket. Az 1532. évi megfigyeléseket feldolgozta és vizsgálta, hogy mi lehetett a vízrendszer legkisebb és legnagyobb évi vízhozama az 1932. évet megelőző időben, amikor még nem voltak vízmércék e- zeken a folyókon, hanem csupán a csapadékmérő állomások állottak rendelkezésre. Tanulmányozta azt is, hogy mennyi vizet lehetne ennek a vízrendszernek a völgyében tárolni.

f. / A kereskedelnrügyi minisztériummal együttműködve olyan térképet szerkesztett, mely szemléltetően tünteti fel az egész Csonka-Magyarország területén levő összes vizi átrakodó lehetőségeket. Tanulmányok és adatgyűjtések folytak arra nézve, hogy a viziutak milyen mértékben tudnának a nemzeti vagyon gyarapításához hozzájánilni.

g. / A tavalyihoz hasonlóan az idén is számos esetben behatóan foglalkozott az egyes hivatalok - főként a kultúrmérnökiek — és társulatok által Jóváhagyásra felterjesztett tervek műszaki szempontból való felülvizsgálatával. így a nagybaráthegyi és tolnanémedi /öregyhegyi/ vízmosások megkötésével, a tiszasülyi, a vezsenyi és a vásárosnamény-zsurki nyári gátak terveivel, a karcag-ágotbai caőzsilippel,az abádszalóki községi csőzsilip meghosszabbításával, a Lónyay-csatorna fenékesésének csökkentésével, a Rába folyó Jobbparti árvédelmi töltésének a megemelésével az uj nicki gát felett, a szekszárd-keselyüi és a szentendrei hajóállomáshoz vezető ut okozta duzzasztással, végül a budapest-ujpesti tápzsilip megerősitésével.

h. / Cikkek átvizsgálásával, klisék száméra rajzok készitésével résztvett a Vízügyi Közlemények szerkesztésében.

i. / Végül több kisebb dologban adott szóban vagy írásban felvilágosítást, véleményt.

A csoport tevékenységének eme rövid összefoglalásából /1. még a 6. pontot is!/ örvendetesen tűnik ki, hogy annak működési köre - mint vártuk is - ismét erősen bővült. Aligha tévedünk abban a feltevésünkben miszerint valószinü és egyúttal kívánatos is, hogy hova-tovább a státus összes vizépitési munkáira vonatkozó tervezések, előtanulmányok, ellenőrzések, stb. a tanulmányi, ill. a következő pontban ismertetendő tervezési csoport, vagyis az intézet hatáskörébe fognak Jutni. Ebből csak Jó terv, időmegtakarítás és igy haszon fog származni. Speciális tudásu, fiatal mérnök-generáció fog nevelődni, akii készen állanak nagyobb feladatok megoldására.

6./KÖB0SVÖLGY1 VIZSZABÁLYOZÁSOK TERVEZÉSI

CSOPORTJA.

Ez a csoport különleges megbízatással az idén alakult meg s csatolódott az intézethez. Feladata a Körösök hajózhatóvá tételének s az avval összefüggő kérdéseknek széleskörű tanulmányozása s ennek eredménye- kép a hajózhatóvátételhez szükséges általános tervek elkészítése.

Foglalkozott igy a Körösökre vonatkozó általános adatgyűjtéssel. Az összegyűjtött adatokat feldolgozta és elkészítette a Körösök helyszinrajzát 1:125,000 és 1:25,000 méretarányban, hosszszelvényét 1:100, ill. 1:125,00® méretarányban és a Körösök völgyéből kikerülő búzamennyiségek térképét.Ezenkívül feldolgozta 5 körösi vízmérce vízrajzi adatait.

Az általános tervek elkészítéséhez szükséges felvételek, talajfurások és talajvizsgálatok alapján elkészítette a vízlépcsők beosztásának általános tervét a költségekre, a műtárgyakra, az öntözésre,a kárta- 9 -