Vízrajzi Évkönyv 13., 1902-1903 (Budapest, 1905)
Tartalom
26 összefolyásánál) és keleti részein, az Olt felső folyása körül. Az említett vidéken a csapadék 600 mm. alatt vagy a körül van. A 600 milliméteres izohiéta az ország közepén igen nagy területet határolj melybe a Nagy Alföld legnagyobb része beletartozik, de észak felé kiterjed az Alfölddel szomszédos dombvidékre is, a Bükk és Mátra azonban már 600 mm. fölött van. Ezen nagykiterjedésü — 600 mm, alatti — területen belül s az egész országra szóló érvénynyel is legszárazabb maradt a Tisza és Körös két oldalán elterülő mély síknak az a része, mely egyfelől Tiszakeszi és Szentes, másfelől Berettyóújfalu és. Kecskemét között terül el, ahol a csapadék évi mennyisége 500 mm. alatt maradt, sőt e területen belül a Zagyvának alsó folyása körül s másfelől a Körösök összefolyásánál még a 400 millimétert sem érte el a csapadék évi mennyisége. 500 milliméteren alul lévő területek ezenkívül: a Csepel-sziget alatt Duna- földvár vidéke, egy Tokajtól keletre eső kisebb terület, egy kisebb sziget a Duna és Tisza összefolyása körül, végre a háromszéki fensíknak a Kászon körüli része s fentebb a Csiksomlyó és Gyergyószentmiklós között fekvő terület. Ugyancsak csapadékban szegény Hunyadban Hátszeg vidéke is a Pojána-Ruszka esöárnyékában. A 700 milliméteres izohiéta már a két Alföldet közösen határolja, ahol csak a pilisi hegyek ékelődnek közbe, 700 milliméteren fölül emelkedő (Dobogókő 889 mm.) csapadékukkal. Ezenkívül Erdély nagy részét is a 700 mm.-es izohiéta övezi, ahol megint a görgényi hegyek válnak ki igen bö, 900 mm.-en felüli (benn a hegyekben 1200 mm.-t megközelítő) évi csapadékmennyiséggel. A 800 mm.-es izohiéta menete már nagyon komplikált, ami természetes is, mert ez már a dombvidék s az előhegység izohiétája. Itt már a részletekre nézve a mellékelt izohiéta-térképre utalva a szíves olvasót, csak még a csapadékban gazdag területeket kívánom röviden elősorolni. E tekintetben — mint mindig — most is a tengerpartunk fölött emelkedő Karszt, a Nagy- és Kis-Kapella s a Velebit viszi az első szerepet. Itt a csapadék évi mennyisége sok helyütt meghaladja a 2000 mm.-t, sőt a fuzinei kir. erdögond- noksághoz tartozó jelenjei erdövédlakásnál meghaladta a 4000 mm.-t is. Ez a vidék egyáltalán a Középtenger mellékének, sőt mondhatjuk egész Európának egyik csapadékban legdúsabb vidéke, ami földrajzi fekvésének, illetőleg orográfiai viszonyainak (északnyugatról délkeletre húzódó hegylánczok a tenger tőszomszédságában) közve- tetlen eredménye. Innen északkeletnek fokozatosan csökken a csapadék évi mennyisége; de még Zágráb vidéke is megközelíti az 1000 mm.-t. Másodsorban — mint rendesen — legdúsabb csapadékban az északkeleti Kárpátok vidéke, ahol csapadékmérö hálózatunk mai állapotában ebben az évben két centrum mutatkozik mint legbővebb csapadéka hely; nevezetesen egyfelől Alsó- Vereczke vidéke s másfelöl Királymező vidéke (Mármarosban), mely helyeken a csapadék ez évi mennyisége 2000 mm. körül van. Egyáltalán az északkeleti Kárpátokban, le egészen a Tisza forrásvidékéig, a csapadék ez évi mennyisége az 1000 mm.-t, sőt annak zömén az 1200-at is általánosan meghaladta. Kivételek természetesen vannak, így például a Szvidovecz hegység esöárnyékában fekvő Apsinecz és Kőrösmező évi csapadéka már csak 800 mm. körül van, holott az említett hegység ellenkező oldalán - - mint láttuk — több mint kétszer annyi a csapadék.
