Vízrajzi Évkönyv 13., 1902-1903 (Budapest, 1905)
Tartalom
2? Ugyanez a jelenség mutatkozik a Lápos és Radnai hegységnél, ahol a hegység délnyugoti oldalán, pl. Nagybánya vidékén 1200 mm.-t is elér a csapadék ez évi mennyisége, holott a hegyek túlsó oldalán, Aknasugatag vidékén, 800 mm.-t is alig ér el az évi csapadék. Erre, csapadékböség tekintetében, hazánk északi hegyvidéke következik, ahol a komplikált orográíiai viszonyoknak megfelelően a csapadék eloszlása is igen bonyolódott. Maga a hegyvidék csapadékja általánosan 800 mm. fölött van, de számos centrum emelkedik ki 1000 mm.-t meghaladó évi csapadékmennyiséggel. Ilyenek: Selmeczbánya a Magyar Érczhegységben, Szkiczó a Nagy Fátra délnyugoti végénél, Óhegy és Libetbánya vidéke, Szécs és Bélapataka vidéke a Kis Fátrában s különösen az árvái hegyek, ahol a Kriván-Fátrában s a Javorina alatt az 1600 mm.-t is eléri a csapadék ez évi mennyisége. A csapadékban gazdag görgényi hegyvidék után, melyet már előbb említettünk, a bihari hegyek következnek, ahol a magasabb pontokon (Budurásza, Rézbánya állomások) a csapadék ez évi mennyisége szintén meghaladja az 1000 millimétert. Délről a Pojána-Ruszka s az attól délre eső hegyvidék tűnik ki csapadék- bőségével. Az ez évi mennyiség itt is sok helyütt meghaladja az 1000 mm.-t (Pojánamörul, Ruszkabánya, Ohababisztra, Lunkány állomások). Nagy a csapadék a krassói hegyekben is (Stájerlak 1121 mm.), valamint Erdély délkeleti sarkán (800 mm.-en felül). A Dunántúl nyugoti szegélye szintén viszonylag gazdag csapadékban (900 milliméteren felül); általában a nyugoti és délnyugoti vármegyékben egyfelől a Stájer Alpesek, másfelől az Adria éreztetik már hatásukat. Horvátország közepén a Pozsega és Veröcze közti határhegység tűnik fel jelentékeny évi csapadékával (1000 mm. fölött). Végül a Dunántúlon a Mecsek és a Bakony s az ország északnyugoti részén a Kis-Kárpátok vidéke említendő, mint oly területek, ahol a környezetnél nagyobb a csapadék évi mennyisége. Ezek után önként felmerül a kérdés, normálisak voltak-e az idei év csapadék- viszonyai avagy sem? E kérdésre felel a mellékelt I. Kimutatás, ahol egy sereg állomás havi és évi csapadékmennyisége —valamint az eltérések a 30 évi (1871—1900. évi) átlagoktól foglaltatnak, oly értelemben, hogy a -j- jelű eltérés csapadékhiányt jelent a normálishoz mérve. Az 1901/902. tél általánosságban jóval csapadékosabb volt a normálisnál, a mi első sorban a február rendkívüli csapadékos voltának eredménye. E hóban számos állomáson jóval több, mint 50%-kal hullott az átlagosnál több csapadék. A Felvidéken az 1901. évi deczember is igen csapadékos volt. Különösen nagy a tél csapadékfeleslege a tengerparton, a Dunántúl, nyugoti, középső és déli részein, az Északi Felföldön a Garam mentén és az egész északkeleti hegyvidéken. Közel normális a csapadék a Nagy Alföld közepén és felső részén, sőt már Nyíregyházánál (méginkább Tokajnál) s az Alföld közepén Gyulánál, némi hiány is mutatkozik. Kevesebb csapadék esett a normálisnál a tél folyamán Kolozsvárt és Csíksomlyón is.
