Vízrajzi Évkönyv 6., 1891-1892 (Budapest, 1895)
Tartalom
JRLENTräKENYEßB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1891-BEN. Mohácson alul fokozatosan újra megkisebbedik. A vízjárások rajza szépen mutatja, hogy a jég leliuzó- dása Pozsonytól Apatiuig mindenütt a tetőzés vonalát kiséri, míg Apatinon alul már 1—2 héttel előzi meg a kulminálást. Ez árvíz különben is emlékezetes marad, mert rombolásai igen nagy mértékűek voltak. Az első jégtorlasz márcz. 6.-án Csunynál és Doborgaznál kép- ződött, a nélkül, hogy jelentékenyebb következményei lettek volna, bár Doborgaznál a Duna 102 fokra emelkedett; ugyancsak márcz. 6.-án délután Szap alatt a Torda szigetnél újabb jégtorlasz állott elő, melynek folytán a víz a medvei zárógátat elszakította és a sebes dunait széthányta. Márczius 7-ikén Neszmély és Mécs között, márczius 8.-án Szobbon felül torlódott meg. Az ugyanezen napon Nagy- Marosnál elindult jég a váczi ágban ismét megdugult és a víz Esztergom egy részét fenyegette Nagy- Marost pedig részben elárasztotta ; ez utóbbi helyen a Duna a 100 fok magasságot érte el. Márcz. 9.-én Verőczénél állott meg a jég és a szent-endrei szigeten kisebb-nagyobb károkat okozott. Márcz. 10.-én Érdnél, illetőleg Kácsásnál torlódott meg; a víz Tököly fölött áttört a soroksári ágba és a Csepel sziget egy részét elöntötte. Márcz. 11.-én a Szalki sziget fölső csúcsánál és 12.-én D.-Földvár alatt képződött jégtorlódás; ennek folytán Adonynál a víz nagyon földuzzadt, Duna-Vecsét csak nagy erőfeszítéssel lehetett megmenteni, Duna-Vecse és Duna- Egvháza között a töltést elszakította és Solt községet elöntötte, s mintegy 70 ház és 60,000 hold ártér került víz alá. Majd márcz. 14.-én Dombori- nál dugult meg a jég és ennek folytán az ár Gerjen alatt meghágta a paks-faddi védgátat, 5000 hold területet elöntött, a Dombori alatti védtöltésen keresztül ömölve pedig mintegy 2000 holdat borított el és a tolna-domborii műutat megrongálta; a sárközi ármentesítő társulat védtöltését Fajsznál átszakította és alsó árterét vízzel elborította. A jég levonulása alkalmával Ercsitől Fajszig, mindenütt a 100 fokot érte el a Duna. Márcz. 15.-én a Baja fölötti kanyarokban áll meg a jég és a víz a bogyiszlói szigetet, Sükösd és Csanácl község határait, elárasztotta. Előzőleg még márczius 10.-én Mohács alatt 100 fok vízállás mellett a mocskos-sirinai kanyarban, Monostorszeg alatt a Sárkány-Dunánál és Apáimnál is volt jégdugulás, minek folytán az apatin- szontai szakaszon gátszakadás állott be. A tavaszi nagy árhullámon kívül világosan látjuk még a jég hatását deczember végén Paks és Vukovár állomások között, hol a hydrograde- vonalak sajátságos sűrűséget és záródást mutatnak; a 10—15 fokos víz egyszerre majdnem 60 fokig emelkedik. A jégnek még egy kiváló hatását látjuk márczius hóban a Dráván Mitroviczánál, hol a torlódás az eredetileg 50 fokos vizet 100 fokon felül duzzasztotta. 12 A Tiszának és mellékfolyóinak vízjárása 1891 ben' A Tisza árhullámai. A Tisza középvízállásai 1891-ik évben általában alacsonyabbak voltak, mint az 1880—89. évek átlagos közép vízállásai. Ez átlagos középvízállásokat táblázatba foglaltuk össze, értéküket kifejeztük hydrograde-okban is és melléjük hozzáírtuk az 1891. évi közepeket is megfelelő hydrograde-jukkal együtt. II. Vj xamazaios KimutatasDoi igen eieuKen KimniK, hogy az átlagos évi közép vízállások jóval az 50-es hydrograde alatt maradnak. Jellemző az a jelenség is, hogy a Tisza felső folyásánál a középvízállások hydrograde-jai sokkal alacsonyabbak, mint alsó részén. Csongrádtől lefelé magasabb fokú középvízjárást mutat a Tisza, mint ettől fölfelé. A Tisza középvízállása 1880/89 és 1891. években. Vízmércze-állomás Átlagos középvíz 188U—89-ben 1891-iki középvíz centiméter hydrograde centiméter hydrograde М.-Sziget ...................... 75 25 49 15 Tekeháza ..................... 46 23 T.-Ujlak ......................... 17 18 — 5 14 Mező-Vári ..................... —26 Tivadar ......................... 114 25 57 18 V.-Namóny ........................ 178 31 64 20 N.-Lánya...................... 144 30 58 21 Záhony ......................... 39 28 —16 23 Dombnál ........................ 138 27 Bérezel............................. 91 23 Tokaj............................. 224 33 147 25 Takta-Kenéz .................... 60 29 Polgár ................................ 166 33 120 28 T.-Keszi ........................ 153 37 93 30 T.-Füred ..................... 204 35 Taskony ..................... T.-Beő ................................ 201 32 Szolnok ......................... 249 39 178 32 Martfű ............................ 146 30 T.-Ugh .............................. 109 34 Csongrád ...................... 257 42 159 32 Mindszent ........................ 308 43 200 33 Algyő ............................. 307 42 213 33 Szeged ............................. 300 46 191 35 Zenta ................................ 303 43 203 31 Török-Becse .............. 215 45 132 35 Titel ................................ 271 46 240 42
