Vízrajzi Évkönyv 6., 1891-1892 (Budapest, 1895)
Tartalom
.JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1891-BEN. 43 1891. évben a Tiszának 6 olyan árhulláma volt, mely M.-Szigettől a Dunába torkolásáig össze- függőleg húzódott le és 107 csonka árhulláma. Azonban a csonka árhullámok közül 2 olyan volt, hogy csak épen a Dunába ömlésnél lapult el és így majdnem teljesnek vehető, kettő pedig majdnem összefüggőleg egy teljes árhullámot képezett úgy, hogy a teljes árhullámok száma 9-re tehető. Volt azonkívül a Tiszának 3 olyan árhulláma, mely csupán egy állomáson jelentkezett. A Tisza évi legnagyobb vize az egyes állomásokon 4 külön árhullámmal volt kapcsolatban. M.-Sziget és Tivadar között, tehát a Tisza forrás- vidékén, május hó első napjaiban volt a legnagyobb víz, de csak 57—67 fok magasságot ért el. A többi állomásokon márcziusban, általában a tavaszi hóolvadás idézte elő a maximális vizet. A hóolvadás vize Naményban 67 fok, Lányán 69 fok magas volt. Záhonytól Berczelig a jégmenéssel kapcsolatos tünemények a vizet annyira föl duzzasztották, hogy mielőtt a hóolvadás árhullámának kulminálása odaérkezett volna, már előzőleg magasabb vízszinek állottak elő. Tokajtól Török-Becséig azután újra a hóolvadás árhulláma viszi a főszerepet, melynek magassága T.-Ughon 83 fokra emelkedett. Titelnél a legmagasabb vázét a Duna árhulláma idézte elő, mintegy kőt héttel a hóolvadás árhullámának tető- zése előtt. A legkisebb vizek október és november hónapokban voltak. A víz nívója igen sok mérczénél sülyedt le a 0 pontig s a vízállások egész októberben általában a 10 fok alatt voltak. Az árhullámok tetőzésének levonulási ideje igen változatos volt. Itt különösen azon 6 teljes árhullám érdemel figyelmet, melyek M.-Szigettől a Dunába ömlésig mutatkoztak, e hat teljes árhullám tetőzése közül a januári 11 nap, a májusi 20 nap, a júniusi 11 nap, a júliusi 7 nap, az augusztusi 9 nap és a szeptemberi 8 nap alatt futotta meg útját. A legkisebb leérkezési idő tehát 7 nap, a legnagyobb 20 nap volt. Érdekes még a leérkezés tekintetében a hóolvadás árhulláma, mely csak annyiban nem teljes, hogy egyedül a folyó torkolatánál nem mutatott tetőzést. Ez árhullám kulminálása M.-Szigettől Tite- lig 25 nap alatt érkezett le. A Tisza árhullámainak hosszúsága, vagyis minimális vázállástól minimális v ízállásig terjedő időtartama igen különböző volt az egyes mérczeállomá- soknál. Hozzávetőlegesen elbírálható ez az időtartam, ha tudjuk, hogy minden egyes vízmérczénél az év folyamán hány árhullám jelentkezett; az árhullámok emez összeállítása következő: árhullám mutatkozott M.-Szigetnél................................................41 Tekeházánál................................................63 T.-Újlaknál ......... 78 Tivadarnál................................................76 V.-Naménynál ..........................................64 Lányánál.....................................................57 Záhonynál.....................................................52 árhullám mutatkozott Dombrádnál ...............................................45 Berczelnél.....................................................40 Tokajnál.....................................................32 Takta-Kenéznél ..........................................29 Polgárnál .....................................................31 T.-Részinél................................................25 T.-Fürednél................................................27 Taskonynál................................................24 T.-Beőnél.....................................................23 Szolnoknál................................................21 Martfűnél.....................................................20 T.-Ughnál.....................................................20 Csongrádnál................................................17 Mindszentnél................................................18 Algyőnél.....................................................19 Szegednél.....................................................19 T.-Kanizsánál ..........................................18 Zentánál.....................................................19 Adánál ..........................................................18 T.-Becsénél................................................19 Titelnél.....................................................22 A víz színének változása igen sokféleséget mutat. Élénk vízmozgást látunk a márcziusi hóolvadás árhullámánál, míg október hónapban igen csekély vízszinmozgás volt úgy, hogy az ábrázolat alig mutat hydrograde vonalat. Általában pedig a felső szakaszon élénkebb vízszin vált ozást, több bydrograde vonalat látunk, mint az alsó szakaszon. A Tisza mellékfolyó inak árhullámai. A >Szamoson 1891-ben Sikárlónál összesen 46 árhullám jelentkezett, melyek közül a Tiszába ömlésig igen sok elenyészett. Legnagyobb vize márcziusban állott elő a hóolvadással kapcsolatban, azonban csak 56—70 fok magasságot ért el. Legkisebb vize október és november hónapban volt s néhol egészen a 0 fokig szállott alá. Vízszinváltozásai márcziustól június végéig igen élénkek voltak, míg az év többi részében, különösen szeptember és október hónapokban a Szamos nagyon csöndesen viselte magát. A Bodrog folyó Zemplénnél 30 árhullámot mutatott. Legnagyobb vázé márcziusban a hóolvadás alkalmával állott elő és Zemplénnél 92 fokot ért el, azonban a torkolatnál a Tisza alacsony vízállása következtében 78 fokra szállott alá. Kis vize október és november hónapokban jelentkezett és 0—11 fok magas volt. Vízszinváltozásai csak a tavaszi nagy árhullámnál élénkek, különben a Bodrog igen lassú vízszinmozgásokat mutat. A Sajón Zsolczánál 32 árhullám jelentkezett, melyek legnagyobb része elenyészett a Tiszába tor- kolásig. Legnagyobb vize márcziusban és júliusban volt és 64—79 fok magasságot ért el. Legkisebb vize Zsolczán január 1-éti állott elő. A Sajó víz- szine igen kevés mozgékonyságot mutat és sokszor hónapokig nem változnak hydrograde-jai, mint pl. január-február és augusztus-november hónapokban. 6*
