Vízrajzi Évkönyv 6., 1891-1892 (Budapest, 1895)
Tartalom
44 JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1891-BEN. A Körösök Békésen 40 árhullámot mutatnak. Legnagyobb vizük két árhullámmal van kapcsolatban : Békésen és Gyomán márcziusban a legnagyobb víz 81 fok magasságot ért el, míg Кun-Szt.-Mártonban a Tisza árhulláma okozta a legnagyobb vízállást április elején 80 fok magassággal. Legkisebb vizük október hónapban 1 fokra sülyedt. A Maroson Radnán 40 árhullám jelentkezett. A legnagyobb vízállások 4 árhullámmal vannak kapcsolatban. Radnán áprilisban 46 fokú volt a legnagyobb víz; Aradon a márczius 11-iki árhullám, Perjámoson és Makón a márcz. 15-iki árhullám volt legnagyobb, ez utóbbi helyen a jég a vizet 70 fokon felül duzzasztotta; végül a torkolatnál a Tisza tavaszi nagy árhulláma okozta a maximumot 82 fok magassággal. Az évi minimális vízállások január és október havában állottak elő. A legnagyobb víz- szinváltozásokat a hóolvadás árhulláma mutatja, míg a leglassúbb vízszinváltozások augusztus-október hónapokban észlelhetők. Az összefolyó víztömegek kölcsönös hatása. a) A Tisza és a Szamos. A Szamos több árhulláma új árhullámot idézettelő a Tiszán; pl. a Sikárlón július 21.-én, vagy a Sikárlón deczember 16.-án tetőző árhullámok. Viszont a Tisza is a Szamos alsó folyására igen érezhető befolyást gyakorolt; pl. a Tisza május elején jelentkező nagy árhulláma annyira földuzzasztotta a Szamos vizét, hogy a duzzadás egész Csengerig érezhető volt; a hydrograde-vonalak szépen megmutatják, hogy a Szamosnak Sikárlónál még aránylag alacsony, 46 fokos vizét a Tisza a torkolatnál 60 fokra emelte. Jól kitűnik továbbá, hogy a két folyó árhullámai némelykor késleltetik, máskor pedig siettetik az összefolyásnál a kidmhullás bekövetkezését. b) A Tisza és a Bodrog. A két folyó egymásra hatása oly forma, hogy a Tisza hatása a Bodrogra, erre a lassú vízjárású folyóra sokkal szembeszökőbb, mint a Bodrog hatása a nála sokkal nagyobb Tiszára. A Tisza visszaduzzadása tisztán látható pl. a Tokajnál június 9.-én kulmináló árhullámnál, mely a Bodrog aránylag kis vizével találkozott; e kis víz Zemplénnél csak 25 fokú volt és a torkolatnál 50 fokra emelkedett. c) A Tisza és a Sajó. A Sajónak a Tiszára még a Bodrogénál is kevesebb hatása van. Látjuk az ábrázolaton, hogy a Sajó árhullámainak nagy része nem ér a torkolatig és e tünemény főképen a Tisza behatásával van összefüggésben. d) /1 Tisza és a Körös. A két folyó egymásra hatása ez évben is sok példát mutat. Említettük már, hogy a kun-szt.-mártoni legnagyobb vizet a Tisza árhulláma okozta. Azonban a Körös hatása is érezhető a Tiszára, különösen ha a Tisza alacsony. Pl. a Körösök egyik, különben jelentéktelen októberi árhulláma a Tisza kis vizével találkozván, új árhullámot idézett elő a Tiszán. e) A Tisza és a Maros. A Maros hatása a Tiszára jól látható, pl. júniusban, mikor is a Maros torkolatánál 6.-án kulmináló árhullám a Tiszán is árhullámot idézett elő. A Tisza visszahatása a Marosra a tavaszi árhullámnál legjobban mutatkozik; e visszahatás majdnem Perjámosig érezhető; a Maros felső szakaszán csak 40—46 fok magas volt, míg alsó szakaszán 80 fokon felül emelkedett. Jégtorlódások által előidézett vizszin- változások a Tiszán. A jéggel kapcsolatban kevés oly tünemény mutatkozik a Tiszán és mellékfolyóin, melyet a bydrograde-ok kimutatnának ; a jégnek a Tisza vízjárásában nincsen olyan szerepe, mint a Duna vízjárásában. Mindazonáltal egynéhány esetet itt is látunk. Pl. a Tisza záhony-berczeli szakaszán az évi legnagyobb vizet márczius hóban a jég idézte elő. Szintén jégtorlódást látunk a Maroson Makón márczius hóban, midőn az eredetileg 40 fokú víz hirtelen 70 fokra emelkedett. Péch József Bőgdánfy Ödön ministen osztálytanácsos. kir. mérnök.
