Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1887. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 21 Külső munkák : A Vásárhelyi-féle fixpontok és a régi nagyvíz jelek felkeresése és az új kilométer kövekkel való összekötése / Palánka, Kács, Szlankamen, Szurduk, Belegis, O-Bánovcze és Zimonynál, összesen 20 klmtr hosszban. A karlóczai Dunaszakasz részletes felvétele. Vizemésztési mérések két helyen. A szabályozás tervezésére szükséges felvételek 30Vo-ának teljesítése. Belső munkák: Az 1 :7200 mértékű térkép 1-ső példánya 73%-ának vagyis 45 lapnak és a 2-od példány 40%-ának vagyis 31 lapnak elkészítése. Az 1 : 20.000 mértékű térkép 1 -ső példánya 95%-ának elkészítése. A keresztszelvények 1-ső példánya 40%-ának teljes kidolgozása, 2-od példányának pedig teljes elkészítése. A karlóczai dunaszakasz felvételeinek feldogozása. A lejtezési adatok kiszámítása és felrakása mind a három mértékben, az összes munkának 15%-át teljesítve. fí) A Tiszán. A szolnoki m. kir. folyammérnöki hivatal által teljesített munkák a következők: 16 átmetszésnek, 4 helyen az omladozó partoknak és a gyo- vai sziget környékének felvétele; az összes társulati vizmérczék belejtezése; a még hajózható kanyarulatok hosszszondirozása; a taskonyi hid, több uj gátőrház, vizmérczék helyeinek bemérése; a ballai emésztési keresztszelvényeknél 4 vízállás fixirozása és a fixkarók pontos belejtezése; a kürthi emésztési keresztszelvények újból felvétele,' és az itteni főkeresztszelvényben a viz színén sebesség mérések tétele, а 77ц. számú átmetszésben és a csámpai zsilipnél földfuratások teljesítése; a 77j. számú átmetszés felett a Tisza anyamedrének felvétele és keresztszelvényezése, végül Tisza-Beőn, a martfői révben és az ughi révben a felállítandó állami vizmérczék tervezéséhez szükséges keresztszelvények felvétele. C) A Dráván. Az eszéki m. kir. folyammérnöki hivatal által a Vízvár és Barcs közötti 36 kim. hosszú Drávaszakasz felvétetett, s ennek alapján a hosszszelvény, keresztszelvények és belyszinrajzok elkészültek, és ez utóbbiakba az 1842/46. évi Vauthier-féle állapot berajzoltatott. A folyammérnöki hivatal kezelése alatti egész szakaszon t. i. Zákány és Drávatorok között a vizszin fixiroztatott, ennek alapján az egész 228'8 kim. hosszú vonalon az esési viszonyok meg- állapittattak s az 1886. évben talált hosszlejtezési adatok kiigazit' tattak. Ugyancsak az egész szakaszon 1886-ban eszközölt hidro- grafiai felvételek alapján a hossz- és keresztszelvények elkészültek, a helyszinrajzok a Barcs és Eszék közötti szakasz kivételével kidolgoztattak és ezekbe is az 1842/46. évi Vauthier-féle állapot pantografirozás alapján berajzoltatott. D) A Maroson. Az aradi m. kir. folyammérnöki hivatal által a Lippánál kiválasztott emésztési szakaszon 11 keresztszelvény vétetett fel és két vizszin fixiroztatott; az Arad körüli Maros szakaszon is vétetett fel egynéhány keresztszelvény; e munka azonban közreműködő erő hiányában félbeszakittatott; végül a térképezési munkálatok a Glogovácz felső határától Aradig terjedő 9'5 kilométer hosszú szakaszon folytattatok. E) A Körösön. A békésgyulai m. kir. folyammérnöki hivatal is teljesített vizmütani munkálatokat, a mennyiben az 1886-ik évben a Kettős- és Hármas-Körösön teljesített vizmütani felvételek alapján azok hosszszelvényét és összes keresztszelvényeit elkészítette. Végül megjegyeztetik, hogy a mennyiben a megkezdett vizmütani felvételek nem tejeztettek be egészen, azok 1888-ik évben folytattatni fognak, különösen a Dunán a budapesti, mohácsi és újvidéki, a Tiszán a szolnoki, végül a Maroson az aradi m. kir. folyammérnöki hivatal fog nagyobb terjedelmű ilynemű munkálatokat végezni. IX. Egyéb teljesítmények, A fentebbiekben előadottakon és a napi teendőkön kivid a vízrajzi osztály még a következő megemlítésre méltó dolgokat teljesítette 1887-ben: 1. A Duna és Tisza vizmérczéinek törzskönyvét elkészítette, valamint e két folyó vízállásainak törzskönyvét 1877-től kezdve 1887. év végéig összeállította. 2. A vizmérczék felállítása, észlelése, kezelése és feliigyelése tárgyában két utasítást dolgozott ki, egyiket a felügyeletet gyakorló magy. kir. folyammérnöki és államépitészeti hivatalok, másikat pedig a vizmércze jegyzők részére. Mind a két utasítást 23200/1887. szám alatti rendelettel méltóztatott Nagyméltóságodnak helybenhagyni és miheztartás végett az illető hivataloknak kiadni. 3. Noha a vízrajzi osztály még nem ismerkedett meg az ország valamennyi nevezetesebb folyóinak körülményeivel annyira, hogy a vízállásokról naponkint beérkező távirati jelentések tárgyában végleges javaslatot tehetett volna; mindazonáltal tekintve, hogy a fennálló szabályrendelet alapján oly helyekről is érkeznek be naponkint vizállási jelentések, melyek minden hátrány nélkül el is hagyhatók; mig ellenben több általános jelentőségű helyről nem érkezik naponkint jelentés, holott arra több tekintetben szükség volna : ennélfogva az eddigi jelentések feleslegének elhagyására, és a hiányzóknak elrendelésére vonatkozólag következő javaslatot nyújtott be a vízrajzi osztály 225/1887. száma alatt, Nagyméltóságodhoz kegyes helybenhagyás végett. A vízállások naponkinti távirati bejelentésének hármas czélja van, úgy mint: hajózási, ármentesitési és belvizlevezetési. Ugyanis: Hajózási szempontból tekintve a dolgot, a vízállásokat minél több helyről szükséges naponkint ismerni, hogy az egyes folyamszakaszokon már tényleg létező, és néhány napig várható vízállásokról a hajózó közönség naponkint értesülhessen. Ármentesitési szempontból szintén szükséges a tényleg létező vízállásokról mindig tudomással bírni; de különösen a már útban
