Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1887. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

dd

levő nagy vizek megindulásáról szükséges előre naponkint értesülni, hogy a várható árvizek elleni intézkedéseket idejekorán meg lehessen tenni.

Belvizrendezési illetve, belvizlevezetési szempontból végül szintén nemcsak a létező vízállást szükséges naponkint tudni, hanem a következő napokban várható vízállásokat is, hogy a belvizek leeresztése iránt ahhoz képest lehessen eljárni.

Mind a három szempontból szükséges tehát a folyóknak nem csak azon alsó szakaszairól, melyek hajózás vagy szabályozás alatt állanak, hanem a felső szakaszok oly helyeiről is naponkint ismerni a vízállásokat, melyekből a folyó alsó szakaszain várható vízállásokra nézve úgy a hajózó, mint az ármentesitő és belvizlevezetö közönség tájékozást nyerhet.

Szükséges továbbá a távirati jelentésekből a vízállásokat naponkint összeállítani, és a fővárosi napi lapok használatára bocsátani, hogy azoknak a közönség hasznát vehesse; sőt az érdekelt közönség nagyobb tájékoztatása végett a közölt vizmércze állomások mindegyikénél czélszerü kitenni az ott eddig észlelt legkisebb és legnagyobb vízállást is; még pedig: a legkisebb vízállásokat a hajózó és belvizlevezetö, — a legnagyobb vízállásokat pedig az ármentesitő közönség érdekében.

Ezok előre bocsátása után a vízrajzi osztály mély tisztelettel Nagyméltóságod elé terjesztvén alázatos javaslatát, azt Nagyméltóságod 30249/887. sz. alatti intézvényével helybenhagyni mél- tóztatott; — melynek alapján :

A vízállások ezutánra is naponkint táviratilag bejelen- tendök:

a) A Dunánál: Pozsony, Komárom, Budapest, Mohács, Újvidék, Pancsova és Orsóvá állomásokról.

b) A Tiszánál: Máramaros-Sziget, Yásáros-Nameny, Tokaj, Szolnok, Szeged, Törökbecse.

c) A Szamosnál: Szatmár-Németi.

d) A Bodrognál: Sárospatak.

e) A Körösöknél: Gyoma.

f) A Marosnál: Arad.

g) A Begánál: Temesvár.

h) A Drávánál: Barcs, Eszék.

i) A Szávánál: Sziszek és Mitrovicz.

Továbbá a fentieken kívül naponkint bejelentendők még:

a) A Bábánál a sárvári és győri vízállások. A sárvári vízállásokra különösen azért van szükség, hogy kombináczióba vételükkel a Budapesten várható vízállások magasságai pontosabban legyenek előre megtudhatók; a győri vízállások naponkinti közlését pedig a hajózó közönség érdekében kívánja.

b) A Vágnál a szeredi vízállások jelentendők be naponkint. Ezek a vízállások szintén a Budapesten várható vízállások pontosabb kiszámithatására szükségesek.

c) A Tiszánál a tekeházi, csongrádi és a titeli vízállások : mivel Tekeházánál a Tisza összes felső vizei már egyesülve vannak, Csongrádon közvetlenül észlelhető a Körös befolyása, a titeli vízállásokból pedig következtetni lehet a Tisza legalsó szakaszának hajózási mélységeire.

d) A Szamosnál a deési vízállás is közlendő naponkint a hajózó és ármentesitő közönség érdekében.

e) A Sebes-Körösnél a nagyváradi.

f) A Fekete-Körösnél a tenkei.

g) A Fehér-Körösnél a borosjenői vízállások jelentendők be naponkint, hogy az egyesült hármas Körösön várható magas vizek iránt 2—3 nappal előre lehessen tájékozódni.

h) A Marosnál legalább még a dévai vízállások jelentendők be naponkint, szintén a magas vizek iránti előleges tájékozás nyerhetése végett.

i) Al emesnél a lugosi vízállás, mivel ebből lehet előre értesülni a Temes alsó szakaszain várható nagyvizek jöttéről.

k) A Begánál a kiszetói vízállás naponkint közlendő a hajózás érdekében.

l) A Drávánál még a zákányi vízállások jelentendők be és közlendők naponkint úgy a hajózó, mint az ármentesitő és belvizlevezetö közönség érdekében.

Végül elhagyandó a naponkinti bejelentés:

a) A Vágnál: a komáromi, mivel ennél a mérczénél a vízállások határozottan a Duna vizének állásaitól függnek, melyek a komáromi dunai vízállásokkal amúgy is közölve vannak.

b) A Körösöknél a békés-gyulai és szarvasi vízállások naponkinti bejelentése elhagyandó, mivel ezek csak helyi jelentőségűek és helyettük Nagyvárad, Tenke és Borosjenőről jelentendők be naponkint a vízállások.

Jövőre tehát összesen 35 állomásról lesznek a vízállások naponkint táviratilag bejelentendők és a budapesti napilapokban közlendők, mig eddigelé a naponkinti bejelentés és közlés 25 állomásra volt szorítkozva.

4. A vízrajzi osztály feladatai közé tartozván az általa teljesített tanulmányok és műveletek időszakonkinti közzététele, ebbeli feladatának legczélszerübben évkönyvek kiadásával vélt a vízrajzi osztály megfelelni olyképen, hogy az évkönyvek állandóan három főrészből álljanak, még pedig:

Az 1-ső rész tartalmazza a vízrajzi osztály legközelebb elmúlt évi működéséről, eljárásáról és elért eredményeiről szóló általános jelentést, az okból, hogy a közönség ily módon minden évben kimerítő tudomást szerezhessen magának mindazokról a kérdésekről, melyekkel a vízrajzi osztály a legközelebbi elmúlt évben foglalkozott, és mindazokról az eljárásokról, melyeket a vízrajzi osztály feladatainak megoldásánál általában követett.

A 2-ik rósz magában foglalja a vízrajzi osztály által egészen befejezett tanulmányok részletes megismertetését, hogy ezekből az illető szakközönség meggyőződhessék, hogy mily módon, mily pontossággal és alapossággal voltak végrehajtva, illetve megállapítva mindazok a felvételek, tanulmányok és eredmények, melyek az évi jelentésben csak nagy vonásokban közöltettek.

A 3-ik rész pedig tartalmazza a külföldi vízrajzi hivatalok múlt évi működéseinek és eredményeinek kivonatos megismertetését ; egyrészt azért, hogy a vízrajzi osztály folytonos figyelemmel kisérje a hasonczélu külföldi hivataloknál felmerülő vizi műszaki kérdéseket és az általuk követett eljárásokat; másrészt pedig azért, hogy az illető közönség is tisztább tájékozást nyerhessen a külföldi vízrajzi hivatalok működéseiről és igy alaposabb ítéletet alkothasson magának a hazai vízrajzi osztály által követett eljárásokról és elért eredményekről.

Ezeken kívül az évkönyvek melléklete gyanánt, vagy esetleg külön kötetekben közlendők a vízállások a hozzájuk tartozó grafikonokkal és feldolgozásokkal.

A vízrajzi osztály évkönyveinek kiadásáról fenti értelemben