AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

A felszabadulás után, 1947-ben jelent meg második kiadásban Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért című munkája. Ennek előszavában így ír a szerző. „A könyv maga 1941 őszén elkészült, de a cenzúra hónapokig hevertette. 1942-ben azért nem láthatott napvilágot, mert a függetlenségi mozgalom ellen indított általános támadás engem is érintett, s így csak jóval később, 1943februárjában jelent meg. Megjelenésének másnapján a függetlenségi mozgalomban való részvétellel és hűtlenséggel vádolva letartóztattak." 1944 júniusában megkezdik működésüket a papírzúzó malmok. Az írástudók egy része külföldre menekült, mások mártírhalált haltak, s a kevés, aki még él: hallgatni kényszerül. Mintegy félmillió „zsidó" könyvet zúznak be, köztük Balázs Béla, Füst Milán, Gábor Andor, Ignotus, Lukács György, Radnóti Miklós, Somlyó Zoltán, Szép Ernő, s a külföldiek közül például Erenburg, Feuchtwanger, Heinrich Heine, Andre Maurois, Franz Wer fel és Stefan Zweig műveit. 363