Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 20. (Budapest 1923)

Noszky, J.: A Zagyvavölgy és környékének geológiai és fejlődéstörténeti vázlata

Dr. NOSZKY JF.NÖ A pleisztocén-ben a tavak eltűnnek, száraz, füves térségek keletkeznek az alacsonyabb vidékeken. A magasabb, nedvesebb tájon talán van erdő, mert erre felé húzódik az állatvilág, a mely a száraz félsivatagi területen lent, már nem talál elég táplálékot. A Mátra szélein talált rengeteg csontmaradvány (Jobbágyi, Pásztó, Tar) az itteni nagyobb endos fauna gazdagságára mutat. Erős löszképzödés folyik. Helyenkint 10—ló m. vastag löszroncsok maradtak fel, de az erosió ezt jelentékenyen túlszárnyalja s az alaprétegek letarolása iß erősen folyik. A déli Mátrában a deflátió is erősen pusztítja a laza terrigén homokkőkomplexumot, a hol a lehordott anyagból homokbuezkás területek képződnek. Ez a hoinokbuczka képződés átnyúlik a jelenbe is. nem csak itt, hanem a délnyugati Cserháton és egyebütt is. Manapság a klima nedvesebbé válásával, mikor a növényzet köti meg a felső rétegeket, az erosió pusztítása csekélyebb, csak helyenként az árkos vadvizes területeken jelentékenyebb. Ennek következtében a völgyek feltöltődése sem oly nagy arányú. * Végig követve területünk fejlődését a harmadkor folyamán, azt látjuk, hogy a Zagyvavölgy medenczéjének és vele kapcsolatban a Mátrának és Cserhátnak, mint különálló hegyeknek kialakulása csak a miocén végén, a szarmatában következik be, mikor a Pannon hegység lesülyedése után a szarmata tenger felnyomul a mai zagyvavölgyi árkos sülvedésbe egész Pásztó magasságáig. Ez az árkos sülyedés választja el tehát a genetikailag és szerkezetileg egységes két vulkanikus hegységet. Ebbe az árkos Zagyva medenczebeli sülyedésbe billen le lassankint a Cserhát, a hogy a Mátra lehajlik a Pannon hegység lesülyedésével keletkezett déli medencze felé. A szarmata és alsó pliocén tengeri, illetőleg tavi üledékek aránylag csak kis mértékben járultak hozzá a medencze kitöltéséhez, annál fontosabb volt a terresztrikrs rétegekből származó felhalmozódás. A Cserhátot, a melyet jóval csekélyebb vastagságú vulkanikus felhalmozódás alkotott, a sok vetődés és az erosió ma már alaposan szétdarabolta és lekoptatta, egy szóval feltárta. A Mátra ellenben nagyobb felhalmozódásával és nyugodtabb szerkezetével legfeljebb a szélcin tanulmányozható; belsejét tekintve a nagy középhegységbeii oligocén-miocén medenczekitöltésnek teljesen egyhangú, stratovulkanikus rétegektől eltakart, kissé délre billent darabja.