Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

VIII Bakony, Balaton-felvidék - VIII-1 Nyirádi vízimalom

VIII Nyirádi vízimalom A Veszprémi Püspökség által építtetett Honi-malom kőfalú, cseréppel fedett épülete egykor Nyirád külterületén, a Kígyóspatakból kivezetett malomcsatorna mentén állt. A malmot a régi falak felhasználásával az 1840-es években építették újjá két kőjárattal. Az épülethez féltetős kerékház csatlakozik, benne a két felülcsapott vízikerékkel és a zsilippel. A malom faszerkezetét a múzeumban gyergyószentmiklósi mesterek faragták újra. A 3,5 méter átmérőjű, cellás szerkezetű kerekeket a vályún rávezetett víz sodrása és esése forgatja. A bejárattól jobbra látható, tölgyfa pilléreken álló kőpadon két Vízimalmok Magyarországon Vízimalmokról 11-12. századi okleveleinkben történik először említés. A patakmalmok a hegyes-dombos vidékeken jelentették a legfontosabb malomtípust. Szerepük folyamatosan nőtt, az 1850-60-as években volt a hazai vízimalmok fénykora. 1863-ban 9173 patakmalom és 4301 hajómalom őrölt gabonát. A gőzmalmok terjedésével a vízimalmok visszaszorultak.