Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

VIII Bakony, Balaton-felvidék - VIII-1 Nyirádi vízimalom

Társas élet a malomban A parasztember számára az őrletés kiváló alkalmat jelentett a más falubeliekkel való találkozásra, eszmecserére. A jó lisztet őrlő malmokba a szomszéd falvakból is elszekereztek. A lisztre várakozva gyorsabban telt az idő, ha meséltek, daloltak vagy éppen a világ dolgait vitatták meg. „Ha faluhelyen a nép közt valami jó, életrevaló eszme születik, annak bölcsőjét nem a faluházban, hanem valamelyik malomban kell keresni!' — jegyezték fel a malom körüli társas életről. Sok molnár ilyenkor főzött is a várakozóknak, különösen híres volt a dunai molnárok túrós csuszája, a molnárgombóc és a molnárpogácsa. A molnárokat speciális tudásuk és a malom titokzatos világa miatt gyakran különleges képességekkel ruházták fel (ördöngös molnári kőjárat van, közülük a hátsó parasztra őrölt*. Az elsőhöz szitaszekrény csatlakozik, amelyben az ún. gatyaszárszitán halad végig az őrlemény. A finomabb liszt a szekrény aljára hull, a durvábbat vízszintes mozgású szerkezet szitálja tovább. A durva őrleményt többször is fel kellett önteni a garatra. A molnár az őrlés mellett gondoskodott a malomszerkezet állandó megújításáról is. A galériáról nyílik a szabadkéményes konyhájú, egyszobás molnárlakás. Itt lakott a háromgyermekes család. A konyhában a kenyérsütés előkészületei láthatók: a teknőben kel a gondosan bedagasztott tészta, melyet az asztalon sorakozó, vászon szakajtóruhával kibélelt szakajtó kosarakba osztanak szét. A külön bejáratú segédszoba a kamra funkcióját is ellátja. Tekintse meg a vízimalmot működés közben, a meghirdetett időpontokban! t TFWlt 155