Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)
II. GAZDÁLKODÓI MENTALITÁS ÉS ÜZEMSZERVEZET - A két világháború közötti gazdálkodói magatartások, stratégiák
Ezeket a gazdaságokat az önellátás jellemzi. Nincs árutermelési kapacitásuk, csak a feleslegértékesítés jelenik meg a gazdaságban. A vegyes gazdálkodás a meghatározó, a növénytermesztésben a gabonák mellett a kapás- és kerti kultúrák ismertek, szőlőterülettel csaknem minden gazdaság rendelkezik. Az állattartásukra a baromfi és a sertés mellett a szarvasmarhatartás jellemző, valamint több gazdaságban megjelenik a lótartás is. A gazdaságok birtokmérete legtöbbször az 5 és 10 hold között mozog. „Mindent termeltünk, 5 és fél holdon. De azok is csak így a maguk szükségletére, eladásra nem nagyon. Kukorica, búza, árpa, rozs, de kint a mezőn. Mi csak itt a telekön termeltük a krumplit, répát. Csak a saját szükségletünkre. Tehenet is csak azért tartottunk, hogy avval szántottunk." 7 2 „Itt Szemenyén majdnem középparasztnak számított az apám annak idején. De az csak koldus volt. 6 katasztrális holddal Baranyában vagy Bácskában koldus lett volna, de itt Zalában jó parasztnak számított. -Ez a 6 hold hány tagban volt? Vagy tizenötben. Voltak abban 300 négyszögöltől 4-5-6, ezek voltak 7-800 a legnagyobbak. Nekünk egy volt, ami volt 1 kh. 2 szarvasmarha, 2 ló, meg a növendékek mindig mellette, azokat adtuk is el. Nehéz muraközi lovak voltak csak, 6-7 mázsás lovak voltak. Búza kukorica, kevés rozs, árpa, Burgonya, lucerna, lóhere. Vetésforgóban. Szőlő nekünk egy holdnyi volt" 7 3 3. árutermelő, állattenyésztésre specializálódott parasztgazdaság a., külső munkaerőt nem foglalkoztatnak b., külső munkaerőt foglalkoztatnak Ezen árutermelő paraszti gazdaságok az önellátás (gabona, kapás- és kerti kultúra, szőlő, állattartás) mellett, állattenyésztésre specializálódtak. Az ebből származó állathaszonnal kereskedtek. A gazdaságok nagy része szarvasmarha-tenyésztésre és lótartásra specializálódott. A gazdaságok egy részében már megjelenik a külső, idegen munkaerő foglalkoztatottsága is. Ez legtöbbször 1-2 cselédet jelentett. A gazdaságok átlagos birtokmérete 8-20 hold között mozgott. 72 K.E.-vel készült interjú részlete. 73 B.L.-lel készült interjú részlete. 47
