Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Magyari Márta: Tanyaközpontból szocialista falu – Ebes a helyi sajtóban
„Ebes új község előttünk épül. Van tanácsházunk, a tszcs-tagok, a hajdani urasági cselédek ma egészséges tiszta lakóházakban laknak. Ebes új életéből címmel hosszabb riportot jelentetett meg a lap szeptemberben, melyben a termelő csoportok működése mellett az új lakóházakról is szó esik. „A ma nagy regényének hősei csaknem kivétel nélkül itt laknak a faluban, az új lakásokban amelynek mindegyike egészséges, világos. Az első épületek 1950 őszén nőttek ki a földből\ azóta szüntelenül tart a terjeszkedés. Bent a tanácsházán, az új közigazgatás székhelyén Szilágyi elvtárs vb. titkár örömmel beszél erről. Közel kétszáz ház épült két év leforgása alatt Ebesen. Uj bekötőutat, mélyfúrású kutat, gyönyörű tanácsházát kapott a község. Az 1953-ban megjelenő, Ebesről szóló írásokban állandó motívum, hogy új községben, szép házakban laknak itt a „dolgozó parasztok", az egyik májusban megjelent tudósítás szerint 119 cseréptetős házban. 3 5 A mindennapi élet folyásáról, jellemző mozzanatairól azonban az előbbieken túl csak szórványos lehet adatokat találni és ezek is többnyire a politikai mondanivaló szolgálatába állítva fogalmazódtak meg. 1950 februárjában egy termelőcsoport gyűléséről szóló beszámoló, amely azt igyekszik bemutatni, hogy Rákosi és a párt útmutatásait hogyan vitatják meg és teszik magukévá az ebesick a tárgyi környezetre utaló érdekes adalékkal indul. „ Bent ülnek a szövetkezet gyűléstermében. A lócákon helyezkedtek el, szemben a hátrafordított szekrénnyel. Az irodaszekrény hátulján krétanyomok, számok. Ez helyettesíti a táblát. Ezen mutatják be szemléltetően a munkaegységszámítást. 1951 végén az ebesi tszcs tagok jövedelméről, anyagi gyarapodásáról számol be egy hosszabb riport, ebben a szerző felsorolja a megkérdezett családok fontosabb vásárlásait, a ruházkodás, a bútor beszerzés terén, ez némileg rávilágít a korabeli fogyasztási szokásokra. „ Erdős Sándornak már nemcsak hogy nem kell az ing miatt otthon maradnia a munkából, de nemrég hosszú télikabátot vett, a felesége is új télikabátot kapott. Uj csizma is került a rossz helyett meg ünneplő ruha. (...) Csapó Mihály (...) legelőször is a lányát látta el kelengyével, mertférjhezmenés előtt áll, szüksége van ágyneműre, szép fehérneműre. Jutott rá bőven, de jutott a család többi tagjának is új ruhára, lábbelire. " n Az írás záró mondataiban megfogalmazódik, hogy a felsorolt eredmények hatásos agitációként értelmezhetőek a termelőszövetkezeti mozgalom mellett. Ugyancsak a termelőszövetkezetben végzett jó munka jövedelméből tudott, egy másik cikkben példaként állított, „dolgozó paraszt" Csepel motorkerékpárt vásárolni. 3 8 33. Néplap, 1952. augusztus 20. 34. Néplap, 1952. szeptember 19. 35. Ebesen, az új községben. 1953. május 16. 36. így beszélnek Rákosi elvtárs útmutatásairól Ebesen. Néplap, 1950. február 15. 37. Az ebesi ,yörös Cillag" tszcs tagjai cselédekből jómódú csoporttagokká váltak című írás azzal indít, hogy E. S.-nek cselédként csak egyetlen inge volt. A cikk szerzője: Taar Ferencné, Néplap, 1951. december 9. 38. Néplap, 1953. július 4. 129
