Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
KISS NÓRA: „Ideális otthon Göcsej közepén” - Zalai MAORT-lakótelepek
hasonlót ettünk, hogy egy életre elég volt. Aztán jött Rádi- háza, az már príma volt. Ott volt egy házvezetőnőnk, disznót hizlaltunk, úgy éltünk, mint Marci Hevesen. ”5 A tulajdonosok tudták: az „olajosok” rá vannak kényszerülve, hogy náluk béreljenek szállást, hiszen máshova nem mehettek. Helyzetükkel több esetben is visszaélve magasra emelték a fizetendő díjakat. „Fúrómunkásaink lakásukért (rendszerint I szoba) fűtő- és világítóanyag nélkül fizetnek 60 pengőt (...) de kényszerből teszik, mert olcsóbban nem adják, és bizonyos mértékig erkölcstelen dolognak tekinthető 60 pengőt elkérni, többnyire nedves, egészségtelen lakásért. Emellett, mint ezt majdnem minden telepünkön észleltük, az adóbevallásnál nem ezen ösz- szegek szerepelnek, s a munkásnak hallgatnia kell, mert máskülönben felmondanak neki. ”6 Az üzemorvos és a letenyei járási főszolgabíró 1941- ben jelentést tett a szegényes szálláslehetőségekről és szorgalmazták a jobb lakáskörülmények megteremtését. A sok helyen jellemző zsúfoltság különösen egészségügyi és morális okokból volt kifogásolható: a nehézkes takarítás járványokhoz, fertőző betegségek, például a tbc terjedéséhez vezethetett. Emellett a munkások nem tudták kipihenni magukat rendesen, ez pedig rosszabb munkavégzéshez és a balesetek kockázatának emelkedéséhez vezethetett. Szükségesnek tartották az alkoholizmus elleni küzdelmet is, mert jelentős volt a vidék hírhedt bora, a noha fogyasztása a dolgozók körében. A munkásokkal együtt élő családtagjaik védelmének érdekében rendszeres szűrővizsgálatok elvégzését és védőnői szolgálat működését javasolták.7 A MAORT-nak köszönhetően az olajtermelés megindulásával együtt megkezdődött a környező falvak rendszeres orvosi és védőnői ellátása, valamint a vállalati lakások építése is. Fabarakkok A kutatófúrásoknál a geológusok és mérnökök számára a szerződésükben foglaltak szerint a lehetőségekhez képest barakklakások felállításáról gondoskodott a vállalat,8 így azok, akik nem bérelt lakásban laktak, a fúrások közvetlen közelében felállított gyorsházakban9 kaptak szállást. Hasonló típusú épületekben rendezték be az irodákat, raktárakat, műhelyeket is. Az épületek jó minőségben, gyorsan készültek el: „Csodálatos gyors emberek ezek a vállalkozók. Három nap alatt építettek kényelmes, szép lakóházat. A 45 méter magas fúrótornyot 6 nap alatt 5 munkás építette meg. Az egész telepen villanyvilágítás van. A munkások részére nagyszerű, hideg-meleg zuhanyfúrdő szolgál. Káprázatos gyorsasággal haladnak, igazi amerikai tempóval. ”10 * 4. kép. Ideiglenes munkásbarakk Bázakerettyén (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum adattára) „Ezek finn típusú olyan házak voltak, amelyeket itt, ezen a helyen felállítottak, aztán szétszedték, és vitték volna a második helyre. Véletlenül ezt a három házat nem vitték tovább. Tudniillik, ennek a történetéről annyit tudok, hogy nagyon tisztán akarták tartani a lispei asszonyok, akikkel annakidején a takaríttatást végezték, és húsvétkor, hogy nagyon szép legyen, benzinnel vagy dízelolajjal, vagy valamilyen petróleumtermékkel felsúrolták a padlót engedély nélkül. Aztán bejött valaki cigarettával, és mind a három ház sajnos leégett."" A munkások létszámának gyors emelkedése miatt a környező falvakban egyre kevesebb szálláslehetőség maradt, így a nőtlen munkások számára további 4 darab, egyenként 12 személy befogadására alkalmas szétszedhető fabarakkot építettek fel. Ezt azonban az iparügyi miniszter még átmeneti megoldásként sem fogadta el, ezért a MAORT a honvédségi szétszedhető és hordozható barakkok mintájára, telepszerűen felépített házakkal próbálta megoldani a munkáslakások problémáját. A barakkokba bevezették a vizet, a gázt és a villanyt is; ezen felül még ágyneműhasználatot is biztosított a MAORT12 „A barakkok 5 cm vastag, rétegelt lemezzel burkolt, szétszedhető fatáblákból állanak, szétszedésük és összeállításuk előre elkészített betonalapra rövid idő alatt történik. Ezek a barakkok meglehetősen szegényes kinézetűek, azonban tekintettel az olajtermelés vándorjellegére, az új mezőkön az első településeket ilyen hordozható barakkokkal a legcélszerűbb megoldani. (...) Az oldalfalakat, tetőzetet és a beépített asztalosmunkát budapesti asztalosüzem szállított, barakkonként kb. 3500 P-ért. Egy-egy barakk szállítással, felállítási költséggel, alapozással, villany-, víz-, gáz- és vízvezetékkel összesen kb. 7700 P-be került. ”13 5 HORVÁTH Róbert 1996. 130. 6 Z360 18.65. 7 Z905 14. 91. 8 Z905 15. 94. 9 BAJZIK Zsolt 2013. 41. 10 Zalai Közlöny 1936. július 30. I I Részlet az „Olaj, olaj, olaj!” című dokumentumfilmben elhangzott, BUDA Ernő bányamérnökkel készített interjúból. 12 SRÁGLI Lajos 2004. 60-61. 13 MOGIM 1941. évi jelentés. 227
