Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
KISS NÓRA: „Ideális otthon Göcsej közepén” - Zalai MAORT-lakótelepek
A MAORT építkezései Az ipari termelés megindulása szükségessé és lehetővé tette a MAORT Tervezési és Építési Osztályának létrehozását 1937-ben. Az úgynevezett építési iroda elsődleges feladata a kőolajtermeléssel kapcsolatos műszaki létesítmények tervezése és kivitelezése volt. Báza- kerettye és Lovászi is Zala megye legelmaradottabb vidékeihez tartozott, így alapvető fontosságú volt az új utak megépítése. A MAORT óriási súlyú gépekkel dolgozott, például egy amerikai gyártmányú 28 tonnás Mack teherautó közlekedéséhez 72 hidat kellett megerősíteni Zala megyében.14 Az építési iroda által tervezett lakóházak, szociális, valamint kulturális és sportlétesítmények teremtették meg az olajvidék sajátos karakterét. Az építési iroda Bősze Kálmán erdőmérnök vezetésével működött. Munkatársai között mérnökök, hídépítéssel, magasépítéssel és anyagbeszerzéssel foglalkozó műszaki tisztviselők és rajzolók dolgoztak.15 Az építési munkások között kőművesek, ácsok, festők, útépítők és napszámosok voltak.16 Az olajkutatások területén felépítendő teljes lakótelep gondolata a termelés megindulásakor felvetődött a MAORT amerikai anyavállalatának, a Standard Oil Company of New Jersey vezetőinél. „A general plan for a possible future camp is now under contruction, (...). Construction of several small houses must be started in the near future to provide quarters for employees who cannot fnd suitable accomodations in the nearby village. It is not considered advisable to delay the erection of these houses until plans can have been submitted to New York, reviewed there and returned to Hungary. ”17 Az építkezések anyagi feltételeit a MAORT bevételei teljesen fedezték, a kivitelezést pedig igyekeztek „házon belül” megoldani. Építőmestereket fogadtak fel a munkák irányítására, a segédmunkások pedig a vállalat saját munkásai közül kerültek ki. Az építőanyagot is a MAORT maga szerezte be: a faanyag egy része a környező állami és uradalmi erdőkből,18 19 másik része pedig Erdélyből származott. Az építési iroda tervezte Gyulay Zoltán bányamérnök vezetésével az erdélyi földgáztávvezetéket Erdőszentgyörgy - Nyárádszereda - Marosvásárhely - Dés - Nagybánya vonalán,15 így kapcsolataik révén saját erdőt is vásárolt a vállalat. A háború okozta építési korlátozások és anyagbeszerzési nehézségek már 1941- ben éreztették hatásukat: zároltak egyes építőanyagokat - betonvasat, firniszt (lenolaj), bádogot, ólomcsövet, szigetelőanyagokat, horganylemezt, ólmot, forrasztóónt stb. - az igénylési rendszer pedig meghosszabbította az építkezések időtartamát. A MAORT azonban 25.800/ 1942. számú rendelet értelmében hadiüzemnek minősült, ebből pedig az az előny származott, hogy az igényelt építőanyagokat a legrövidebb időn belül kellett megkapnia.20 „Üzemi építkezéseinket házilag végeztük, üzemi munkásainkkal. Házilagos építkezéssel tudtuk csak biztosítani építkezéseink zavartalan menetét. Nem valószínű ugyanis, hogy akadna vállalkozó, aki bármikor rendelkezésre tudná bocsátani a szükséges létszámú munkáscsoportot, s hajlandó lenne várostól távol, a legmostohább közlekedési viszonyok mellett üzemeinkben munkát vállalni. A házilagos építkezéseknél még az is előnyt jelentett számunkra, hogy a szakmunkásaink ugyanolyan elbírálás alá estek, mint a többi hadiüzemi munkások - katonai bevonulás kötelezettsége alól fel voltak mentve, munkahelyeiket viszont önként nem hagyhatták el. Ilyen körülmények között sikerült állandó építőcsoportokat tartanunk, melyeknek élén üzemeinkben képesített kőművesmesterek álltak. Az iparos munkákat legnagyobb részben vállalatba adtuk nagykanizsai és zalaegerszegi iparosoknak, de ezek anyagainak nagy részéről is, a háborús viszonyok okozta beszerzési nehézségek következtében, nekünk kellett gondoskodni. Ez a körülmény indított azután bennünket arra, hogy az iparos munkákat is a lehetőség szerint házilag végezzük.”21 A világháború évei alatt rendeletben szabályozták a legkisebb munkabéreket. A MAORT ezeknél a béreknél mindig 10-25%-kal magasabb béreket fizetett: pl. 1941- ben a 40-45 filléres napszámbér helyett 60 fillért, a 82 filléres kőműves órabér helyett 1,10 pengőt, a munkavezetőknek 1,30 pengőt fizettek óránként.22 Az építkezésekhez szükséges tégla beszerzésére téglaégető mesterekkel kötöttek szerződést. A földet és homokot, a munkálatokhoz szükséges vetőhelyet és vizet, a vetőasztalhoz szükséges deszkafelszerelést és pallókat, a kiégetéshez szükséges kemencét és gázt, valamint a szárítószínt a MAORT biztosította. A vállalat csak 14 MOGIM XXXV2. 15 Köztük Keresztes Győző építésztechnikus, Martinovics Ferenc faipari technikus, Berkes József építész, Viktor Cör rajzoló (Muraszombatról), Zsendi István (Ljubljanából), Pora Ferenc építészmérnök. BERKES József 1998. 6-7. 16 MOGIM 1941. évi jelentés 17 Ralph BOLTON levele E. HOLMAN-nak. New York, 1938. február 2. Fordítás: „Már készül a közeljövőben felépítendő lakótelep terve. Rövid időn belül el kell kezdeni több barakk építését azon munkavállalók számára, akik nem találtak megfelelő szállást a környező falvakban. Nem lenne tanácsos elhalasztani ezeknek a házaknak a felépítését, amíg a terveket benyújtják New Yorkban, megvizsgálják és visszajuttatják Magyarországra.” Z90S 14. 91. 18 Bánokszentgyörgy, Csörnyeföld, Vörcsök, Surd, Ortilos, Zákány, Törnyiszentmiklós, Kaposvár, Körmend. Z360 7. 39. 19 SRÁGLI Lajos 2008. 83. 20 A betonvasat a 43.645/1940., a szigetelőanyagokat a 12.1 13/1939. és 330/1941., a horganylemezt a 12.1 13/1939. és 330/1941., az ólmot és forrasztóónt a 4570/1940. és 330/1941. sz. rendelettel zárolták. 1941. október 8-án életbe lépett a 7240/1941. sz. miniszterelnöki rendelet, amely szerint a megengedettől eltérő szerkezetű épületek építése (lapostető, vasbetonfödém, szigetelés stb.) csak az Anyaggazdálkodás Építőipari Bizottságának előzetes engedélye után voltak megkezdhetők. MOGIM XXXV2. 21 MOGIM 1941. évi jelentés. 22 Uo. 228
