Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
KOVÁCS ZSUZSANNA: A típusbútorok használata Zala megyében a 20. században - Egy terepmunka tapasztalatai - ARANYOS SÁNDOR: „Ha kigyúlnak a színes fények". Modernizáció és lakáskultúra a Tiszazugban
a lokális gazdasági- és társadalmi átformálódásokat is figyelembe véve választottam 1972-t vizsgálati periódusom záró időpontjának. A gazdaság társadalmi beágyazottságát, a szociális, ökonómiai rendszer és a kultúra összefüggési hálózatát már több gazdasági antropológiával, 20. századi történelemmel vagy társadalomtörténettel foglalkozó kutató megfogalmazta."' A tárgyalt három településen, a lakásviszonyokat és a lakóterek használatát illető átalakulásokat, a kiválasztott korszak miatt nem elemezhetem a makrostrukturális és a helytörténeti tényezők nélkül, hiszen az államvezetés kommunista ideológiát valló politikája jelentősen meghatározta hazánk gazdasági és társadalmi átstrukturálódását. Csépán és Tiszaugon 1949-1950 fordulóján kezdtek hozzá az önálló háztartásgazdaságok megszüntetéséhez és a termelőszövetkezetek kialakításához. A magánszektor abszolút kiiktatását a kiskereskedők és a Hangyaszövetkezet földműves-szövetkezetekbe kényszerítésével; a társadalom homogenizálását a kuláküldözésekkel, a proletarizálással kezdték el. 1 5 Az évszázadokon át áhított magántulajdon eltüntetésével, a hagyományos paraszti értékrendszer fokozatosan felbomlott. Azonban az 1956-os eseményeket követően a magyarországi államapparátus számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a Rákosi-rendszer élesen sztálinista államigazgatásához nem lehet visszatérni. Ezért Kádár János hatalomra kerülése után megváltoztak a gazdasági prioritások. A meghatározott irányszámokat követő tervutasításos rendszer rugalmasabbá vált, elindult egy technológiai korszerűsödés. 1960-tól depolitizálták a privát szférát, az egyéni érdekeknek és megvalósításoknak teret engedtek. A háztáji törpegazdaságok engedélyezésével, a gazdasági és emberi erőforrások a második gazdaságban összpontosultak, mely visszahatott a társadalom gondolkodásmódjára."Mindezek következtében átalakult a népesség életszínvonala. Az 1950-es évek végétől növekvő szerepet játszott hazánk gépgyártásában a fogyasztási cikkek előállítása. A lokális kereskedelmi egységekben való megjelenésük, a kötelező munkaidő, a különböző szociális juttatások hatására, a közösségek átértékelték egyéni prioritásukat. Felmérve eddigi életszínvonalukat és azokat a technikai változásokat, melyek szerepet játszhatnak életminőségük javításában, mentalitásuk módosult. Az egyszerűbb utat választva elkezdték háztartásukat motorizálni. Ugyanis „minden személy azért változtatja meg az életvitelét, hogy fenntartsa a folytonosságot, vagy a csoportban való részvétel céljából, vagy a társadalmi elvárások vagy az énkép miatt, vagy egyszerűen a fennmaradás érdekében." 1 7 De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy „a társadalom egyes csoportjai eltérő esélyekkel és késztetésekkel rendelkeznek" l 8 a fejlődéshez. Tehát a belső mechanizmusok I. kép. Gőzgép a Horváth testvérek malmában, a KHMa tulajdona is legalább olyan innovációra késztető vagy éppen hátráltató tényezők lehetnek, mint az országos folyamatok. A helyi ökonómiai és szociális viszonyok vizsgálatát azért tartom fontosnak, mivel úgy gondolom, ezáltal tetten érhető, az egyes társadalmi csoportok miként reagáltak az elektrifikációra. Az eltérő birtokszerkezettel rendelkező társadalmi rétegek, különféle mentalitásuknak köszönhetően más-más módon válaszolnak a villamosítás által előhívott kulturális fejlődésre. Feljegyzéseim alapján nem alakítható ki reprezentatív minta, de képet adhatok arról, hogy a közösségek egyes csoportjai, más-más lehetőséggel rendelkeztek életvezetési stratégiáikat illetően. Villamosítások a Tiszazugban Kunszentmártonban 1914-ben kezdődtek tárgyalások a város és a vidék villamosítására. 1922-ben ennek érdekében megalakult a Kunszentmárton-Tiszazugi Villamostelep R.T." Az áramszolgáltatást a Horváth Testvérek 14. A teljesség igénye nélkül azon munkákat sorolom fel, melyeket dolgozatom elkészítéséhez felhasználtam: WOLF; Eric R. 1995. 89-93.; POLÁNYI Károly 2004. 61-86.; VALUCH Tibor 2005.; ROMSICS Ignác 2005. 305-320., 346-359., 425^(56., 468-496. 15. Vö. Csépa 25 éve (1945-1970) TFMA. 250-72.; KULCSÁR Istvánné: Tiszaug község 25 éve TFMA. 249-272. 16. VALUCH Tibor 2005. 261. 17. MANDELBAUM, David G. 1982. 37. 18. BENDA Gyula 1991. 173. 19. Magyarországon a villamosenergia-termelés látványos fejlődésen ment keresztül: 1925-ben Csepelen elindult az első rádióadó, az Állami Televízió Vállalat megalapításáról 1953-ban hoztak döntést, az első kísérleti adásokat 1955-től sugározták. ROMSICS Ignác 2005. 154-174. 87
