Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig
112-113. kép. A főutca déli részének impozáns polgári épületei: a Márk család lakóháza és a vele szemben álló ipartestületi épület, 1930 körül 114. kép. Az 1895-ben épült katolikus templom, 1930 körül. Az előtte álló nagyméretű épület H. Nagy Gyula kereskedő lakóháza volt (Kossuth u. 19.) 115. kép. Az egykori Járásbíróság épülete az apróházas települési övezetben, 1940 körül sen megépített, jó arányrendű, szépen díszített neobarokk épület az akkori Mezőcsát legreprezentatívabb épülete volt. A második világháború idején bombatalálat érte, a majdnem földig rombolt épületet a város gazdagabb polgárai közös összefogással újra akarták építeni, de anyagi fedezet híján nem sikerült. (A Korona Szállót üzemeltető Szabó Ernő a város erdejében strandot épített, amelyben a hideg vizű fedetlen medence mellett volt egy meleg vizű fedett medence is. A strand épületei egy nagy esőzések utáni belvíz miatt feláztak, használhatatlanok lettek.) A Horovitz család tulajdonában lévő egykori „Lapos hangya" vendéglő-szálloda a főtér északi oldalán áll (107. kép). A képen látható, utcára néző épületrészben vendéglő volt, hátul szállodai szobák kaptak helyet. Az épület mögötti udvaron látták el a szekerekkel, lovas kocsikkal érkező vendégek állatait. A tér keleti oldalát lezáró épületek (108. kép] üzletek, és azok tulajdonosainak lakóházai voltak. A jobb oldali a Friedmann család vas-edény boltja, a bal oldali Rosenfeld Marcell ügyvéd lakóháza volt, egyik utcai szobájában üzlettel. A tér déli oldalán Glattstein Alfréd emeletes fűszerboltja, mellette a tűzoltóság épülete és a hosszan elnyúló - céhes időkből megmaradt - csizmadiaszín, helyiségeiben boltokkal. A főtér nagy részét a II. világháború előtt piacként használta a város, csak az I. világháborús emlékmű és az 1930-as években épült országzászló környéke volt parkosítva. A tér és a város utcái sehol sem voltak burkolva, esős időben sárosak, szárazság idején porosak voltak. A főutcánk (a mai Szent István utca) utcaképet meghatározó, nagyobb méretű épületei jól láthatók az 1930-as években készült fotókon. A 110. képen balra a Dobozy család lakóháza (később csendőrlaktanya), az utca jobb oldalán Márk Béla családjának lakóháza, attól távolabb, a fák takarásában Bergmann Zoltán ügyvéd lakóháza látható. A 111. és a 112. fotókon bemutatott lakóépületek a nagyvárosaink 20. század elején épült villasorainak épületformáit idézik. A középen előreugró homlokzati fal (rizalit), a homlokzat szimmetriája, az eklektikus díszítettség jellemzi őket. A Szent István u. 12. szám alatt lévő épületet Édes Antal egykori országgyűlési képviselő építtette (111. kép). A Szent István u. 26. alatti lakóház a földbirtokos Márk családé volt (112. kép) Ezeknek a villáknak az építtetői életmódjukkal, költekezéseikkel, lakóházuk berendezésével is a nagyvárosi polgárok mintáit követték. A 113. képen az iparosaink közös összefogásával épült ipartestületi épület látható. KIR-JARAiWROiÄQ 116