Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig

116-119. kép. A mezőcsáti zsinagóga [Kossuth u.17/b.) A város katolikus temploma 1895-ben épült, az addig imaházban zajló istentiszteletek új helyszíneként, a katolikus felekezet összefogásával. Az épületkülső klasszicizáló formai mintákat mutat, belső berendezése, díszítettsége barokkos. A templom őrzi az elbontott Orosz-kastély házi kápolnájának oltárát (114. kép). Az egykori Járásbíróság egyszerű díszítésű, szecessziós téglaépülete megépítésének idején a hasonló nagyságú épületektől elszigetelten, távol állva disszonánsán hathatott az apróházas települési övezetben (115. kép). A város zsidó lakosságának közös összefogásával 1860-ban épült az eklektikus, neoromán stílusjegyeket idéző zsinagóga. A körbefutó övpárkánynyal, függőleges lizénákkal tagolt épület főhomlokzatának közepére a falsíkból előreugró, felül körablakos rizalitot építettek. A párkányzat felső szegélyét romantizáló ívsor kíséri. Az osztatlan belső térbe három oldalon körbefutó oszlopokra állított karzatot építettek fából, a keleti falhoz lépcsőfeljáróval ellátott tóraszekrényt építettek. A festett falak, a mennyezet, a gazdagon faragottfestett berendezési tárgyak mai állapotukban már csak sejtetik az egykor impozáns belső teret. A nyugati- és a déli homlokzatot ábrázoló rajzok egy 1986-ban készült épületfelmérés alkalmával készültek (116-117. kép). A század húszas éveiben készült fotó (118. kép) egy épület-felújítás alkalmával készült, a zsinagóga nyugati homlokzatát ábrázolja. Jól láthatók rajta a templom eredeti külső díszítései: a faragott kőburkolattal díszített bejárati kapu, felül héber felirattal, az ablakok vakolatdíszes keretezése és a falsíkok vízszintes kváderezése. A 119. kép az épület mai állapotát mutatja. A város zsidó népességének elhurcolása után az épület nem töltött be vallási funkciót. Bútorraktárként használták, mára veszélyesen romos állapotban van. Kegyeleti okok, építészeti értékei és funkcionális lehetőségei indokolják az épület mielőbbi felújítását. 117