Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)
BÍRÓ FRIDERIKA: Iskola és mesterház Kondorfán a 19. században. Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből II.
Bíró Friderika ISKOLA ES MESTERHÁZ KONDORFAN A 19. SZAZADBAN Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből II. „Dicsérjétek a Jézus nevét minden népek és nemzetségek a Jó Isten segített Kovács György építette az 1826 cl,k esztendő 30^'^ augusztusban" A ház, amelynek oromzatán ezt a szép bibliai idézetet és Isten segítségét áldó szöveget olvashatjuk, Nyugat-Dunántúl tájegységünk központjában áll. Messziről virít a fehér földfestékkel írt felirat. A szegőlécet, amire festették a szöveget, hullámosra fűrészelt, karélyos ívelésű szélminta díszíti. A léc alatt bárdolt, faragott, pikkelyes rovátkákkal mintázott oromgerenda húzódik, fölötte trapéz alakra formált, szintén rovátkolt díszű keretben egyszerű deszkaorom látható. E faragott-festett, feliratos-évszámos csonkakontyos házoromzat egyik korai képviselője a Zala és Vas megye nyugati határszélén a 19. század derekán divatossá vált oromzatoknak. A Zala megyei Hetesben, a Vas megyei Hegyháton és az Őrség peremvidékén működő festőasztalosok, ügyes, művészi érzékkel megáldott ácsmesterek nemcsak magas színvonalra emelték, de a két megye határain túl is híressé tették a népi díszítőművészet e sajátos ágát. Azt, hogy a hosszú bibliai idézetet, s a lakóház építésére vonatkozó becses adatokat ki festette a szegőlécre, csak sejthetjük, biztosan nem tudhatjuk. A szóban forgó lakóházat ugyanis - egy másik, a szobai mestergerendára vésett és festett felirat szerint - Györké János ácsmester építette. Talán ő, vagy valamelyik ügyes segédje lehetett az, aki a szöveget felírta, a gerendákat, a mélyedéseket fehérre és pirosra festette. Az építtetők, Kovács György és Mihály, akik talán egy nagycsaládban élő fivérek, vagy apa és fia voltak, 1826 tavaszán fogtak a nagy munkához. E jeles eseményt a nyugati határszél paraszti építészetében, eddigi ismereteink szerint, szokatlan - ünnepélyes aktussal kezdték. Úgy is mondhatnánk, építőáldozatot mutattak be: a ház első két sarkán a talpgerendákba vájt ún. perselybe pénzérméket és egy öszszehajtogatott levélkét helyeztek el. Szinte magunk előtt látjuk az építésre összegyűlt kis csoportot: az ácsmestert, a segítőket és a családtagokat, amint egy ködös, párás tavaszi reggelen a talpgerendáknál állnak. Egyikük kezében ott a két pénzérme, egy 1812-ből származó egykrajcáros és egy 1816-os félkrajcár. Valaki közülük az összehajtogatott levélkét szorongatja. Imádkoznak - ahogy ez régen munkakezdés előtt szokásban volt Kondorfán -, Isten segítségét kérik a munkához. Azután a pénzeket, s a kis papírdarabokat beleteszik a talpgerendákba vájt mélyedésekbe, majd ráhelyezik a következő talpgerendát. Megindul a munka. A levélkében bizonyára az építők és az építtetők neveit írták meg, s az is lehet, hogy néhány mondat, fohászkodó szó is bekerült a rövid szövegbe. E megírt üzenettel és a korabeli pénzérmékkel talán az utókornak akartak hírt adni az új ház építéséről. Az is elképzelhető, hogy csak önmaguk örömére, maguk megbecsülésére tették le a kézzelfogható jeleket. Vajon gondoltak-c arra, reménykedtek-e abban, hogy 145 évvel később valóban valakik megtalálják az üzenetet? Vajon Kovács György és Mihály elmondta-e valaha gyermekeinek, unokáinak a családi „titkot", s azok tovább mesélték-e a régi eseményt? Vagyis azt, hogy egykor az a kis csoport miként áldotta meg az épülő házat, hogyan áldoztak múltjuknak, miképpen tisztelegtek a jelennek, s adtak hírt a jövendőnek. 1826 tavaszán tették le a talpgerendákat, s május 24-én már be is emelték a ház mestergerendáját. A mestergerendán ívelt, vésett, pirosra festett keretben vésett szöveg olvasható: ,,A jó Isten segítette Kovács György és Mihály építették Györké János máister által. Anno 1826 dlk Év Május 24 N". A ház még abban az évben elkészült, hiszen - mint tudjuk - augusztusban már az oromzatok díszítették. Minden bizonnyal frissen csépelt rozsszalmával ősszel befedték a tetőt, s a tél beállta előtt a család be is költözött a házba. A családról szinte semmit sem tudunk. Kondorfa 1858-as kataszteri térképén a 141-es szám alatt jelzett telken, ami Kovács János tulajdona volt, egy hajlított alaprajzú lakóházat látunk. Ez,
