Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BÍRÓ FRIDERIKA: Iskola és mesterház Kondorfán a 19. században. Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből II.

Bíró Friderika ISKOLA ES MESTERHÁZ KONDORFAN A 19. SZAZADBAN Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből II. „Dicsérjétek a Jézus nevét minden népek és nemzetségek a Jó Isten segített Kovács György építette az 1826 cl,k esztendő 30^'^ augusztusban" A ház, amelynek oromzatán ezt a szép bibliai idé­zetet és Isten segítségét áldó szöveget olvashat­juk, Nyugat-Dunántúl tájegységünk központjá­ban áll. Messziről virít a fehér földfestékkel írt felirat. A szegőlécet, amire festették a szöveget, hullámosra fűrészelt, karélyos ívelésű szélminta díszíti. A léc alatt bárdolt, faragott, pikkelyes ro­vátkákkal mintázott oromgerenda húzódik, fölöt­te trapéz alakra formált, szintén rovátkolt díszű keretben egyszerű deszkaorom látható. E fara­gott-festett, feliratos-évszámos csonkakontyos házoromzat egyik korai képviselője a Zala és Vas megye nyugati határszélén a 19. század derekán divatossá vált oromzatoknak. A Zala megyei Hetesben, a Vas megyei Hegyháton és az Őrség peremvidékén működő festőasztalosok, ügyes, művészi érzékkel megáldott ácsmesterek nem­csak magas színvonalra emelték, de a két megye határain túl is híressé tették a népi díszítőművé­szet e sajátos ágát. Azt, hogy a hosszú bibliai idézetet, s a lakóház építésére vonatkozó becses adatokat ki festette a szegőlécre, csak sejthetjük, biztosan nem tudhat­juk. A szóban forgó lakóházat ugyanis - egy má­sik, a szobai mestergerendára vésett és festett fel­irat szerint - Györké János ácsmester építette. Talán ő, vagy valamelyik ügyes segédje lehetett az, aki a szöveget felírta, a gerendákat, a mélyedé­seket fehérre és pirosra festette. Az építtetők, Ko­vács György és Mihály, akik talán egy nagycsalád­ban élő fivérek, vagy apa és fia voltak, 1826 tava­szán fogtak a nagy munkához. E jeles eseményt ­a nyugati határszél paraszti építészetében, eddigi ismereteink szerint, szokatlan - ünnepélyes ak­tussal kezdték. Úgy is mondhatnánk, építőáldoza­tot mutattak be: a ház első két sarkán a talpgeren­dákba vájt ún. perselybe pénzérméket és egy ösz­szehajtogatott levélkét helyeztek el. Szinte magunk előtt látjuk az építésre össze­gyűlt kis csoportot: az ácsmestert, a segítőket és a családtagokat, amint egy ködös, párás tavaszi reggelen a talpgerendáknál állnak. Egyikük kezé­ben ott a két pénzérme, egy 1812-ből származó egykrajcáros és egy 1816-os félkrajcár. Valaki közülük az összehajtogatott levélkét szorongatja. Imádkoznak - ahogy ez régen munkakezdés előtt szokásban volt Kondorfán -, Isten segítsé­gét kérik a munkához. Azután a pénzeket, s a kis papírdarabokat beleteszik a talpgerendákba vájt mélyedésekbe, majd ráhelyezik a következő talp­gerendát. Megindul a munka. A levélkében bizonyára az építők és az építte­tők neveit írták meg, s az is lehet, hogy néhány mondat, fohászkodó szó is bekerült a rövid szö­vegbe. E megírt üzenettel és a korabeli pénzér­mékkel talán az utókornak akartak hírt adni az új ház építéséről. Az is elképzelhető, hogy csak ön­maguk örömére, maguk megbecsülésére tették le a kézzelfogható jeleket. Vajon gondoltak-c arra, reménykedtek-e abban, hogy 145 évvel később valóban valakik megtalálják az üzenetet? Vajon Kovács György és Mihály elmondta-e valaha gyermekeinek, unokáinak a családi „titkot", s azok tovább mesélték-e a régi eseményt? Vagyis azt, hogy egykor az a kis csoport miként áldotta meg az épülő házat, hogyan áldoztak múltjuknak, miképpen tisztelegtek a jelennek, s adtak hírt a jövendőnek. 1826 tavaszán tették le a talpgerendákat, s má­jus 24-én már be is emelték a ház mestergerendá­ját. A mestergerendán ívelt, vésett, pirosra festett keretben vésett szöveg olvasható: ,,A jó Isten segítette Kovács György és Mihály építették Györké János máister által. Anno 1826 dlk Év Má­jus 24 N". A ház még abban az évben elkészült, hiszen - mint tudjuk - augusztusban már az oromzatok díszítették. Minden bizonnyal frissen csépelt rozsszalmával ősszel befedték a tetőt, s a tél beállta előtt a család be is költözött a házba. A családról szinte semmit sem tudunk. Kon­dorfa 1858-as kataszteri térképén a 141-es szám alatt jelzett telken, ami Kovács János tulajdona volt, egy hajlított alaprajzú lakóházat látunk. Ez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom