Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BÍRÓ FRIDERIKA: Iskola és mesterház Kondorfán a 19. században. Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből II.

1. kép. Az írás. az 52. számot viselő ház került Szentendrére. A bontási munkák során talált nyomok megerősítik, hogy az épület egykor hajlított volt. A 19. század második felében a lakóház a Pleier család tulajdonába került. A család az 1860-as években települt Kondorfára. Ekkor többen is érkeztek stájer vidékekről a térségbe. Főként kőművesek, ácsmesterek telepedtek le itt Kondorfán is. Kutatásainkból tudjuk, hogy a Stájerországból érkezett és a nyugati határszél falvaiban megtelepedett kőművesek és ácsmesterek által megismertetett új építési stílusok, módok milyen gyorsan hatottak a térség hagyományos paraszti építőművészetére, sőt milyen jelentős mértékben alakították azt.

2 Az új telepesek közé tartoztak a ma is Kondorfán élő Pleier család ősei is. 2-2/a. kép. ... a krajcárok. A lakóházat Pleier Józsefek népes családjától vásároltuk meg 1970-ben. A hír, aminek nyomán „háznézőbe" Kondorfára indultunk, az volt, hogy „ebben a házban valamikor iskola működött". Igencsak meglepődtünk, mikor a roskadozó, jóllehet akkor néhány éve még lakott házat megláttuk. Szinte hihetetlennek tűnt, hogy ebben a szoba-konyha-kamra-istálló-nyitott szín beosztású zsúpfedeles boronaházban egykor gyermekek tanultak. Egyetlen jel alapján lehetett feltételezni, hogy a hír igaz lehet. Az eredeti füstöskonyhát ugyanis valamikor - időpontot nem tudtunk meg azóta se - szabadkéményes konyhává alakították át. (Lehet, hogy éppen a Pleier-ősök építették át beköltözésük idején.) Akkori ismereteink szerint a szabadkéményes konyha az Őrségben és a környező falvakban főleg paplakások, kocsmák, tanítólakások konyhakultúrájára volt jellemző. A parasztházak füstöskonyháit már a 19. század végén egy-egy kivételtől eltekintve ugyanis zárt íüstelvezetésű, mászókéményes kemencés konyhákká alakították át.

3 Az azonban továbbra is homályos maradt, hogy a házban hogyan működött az iskola, egyáltalán működött-e valaha. A falubeliek váltig állították, hogy az „öreg Plájer" házban egykor iskola volt. Maguk a tulajdonosok is megerősítették ezt a híresztelést. A lakóházat kételyeink ellenére megvásároltuk - részben a tulajdo-