Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)

„Kincsek és kincs-tárak" - Kovács Ida - Benkő Andrea: A Művészeti tár és a relikviagyűjtemény

munkákat olyan festők, grafikusok, szobrászok neve fémjelzi, mint Orosz László, Berki Viola, ef Zámbó István, Záborszky Gábor, Várnagy Ildikó, Lacza Márta, Orosz István, Swierkiewicz Róbert, Böröcz András, Révész László, Szirtes János, El Ka- zovszkij, Gyulai Líviusz, König Frigyes, Vígh Tamás, Paulikovits Iván, Muzsnay Ákos, Török Richárd, Szemethy Imre.

Tovább csapongva a művészeti gyűjtemény gazdag állományának bemutatásában, mielőtt grafikáinkat, szobrainkat, érmeinket s végül rendhagyóan értékes fényképgyűjteményünket érintenénk egy-egy reprezentatív darab kiemelésével, térjünk vissza villanásnyi időre a tár legrégebbi műtárgyaihoz.

A festményeknél maradva, a legrégebbi képeink a XVIII, század közepéről valók, a Kazinczy-ősöket ábrázolják, többek között Kazinczy Ferenc édesanyját, nagyanyját, nagyapját. (Kazinczy saját kezével pauszra rajzolt, jórészt családtagokat ábrázoló árnyképei már jó félszáz évvel későbbiek, s grafikák, de valódi kuriózum valamennyi.) - Ismeretlen művész ecsetje alól került ki az impozáns, a barokk festészet rekvizitumait is felvonultató nagyméretű egész alakos olajfestményünk, amely a XVII-XVIII. század fordulóján élt Koháry István költőt, várkapitányt ábrázolja. Kisfaludy Károly költőről köztudott, hogy festőként is működött, a Művészeti tárnak két Kisfaludy-képe van: a romantikus Kikötő holdfényben és a mezítelen felsőtestű Hébe. Madách Imre szintén kitűnően rajzolt, festett. Rajzait a Széchényi Könyvtár, festményeit a Magyar Nemzeti Múzeum tudhatja magáénak, de büszkék vagyunk arra, hogy őrizhetünk két olajképet, amely az ő keze munkája: Ámor és Ismeretlen férfi portréja.

Grafikáink legrégebbi lapjai acélmetszetek, rézmetszetek, amelyeket jórészt XVIII-XIX. századi kötetek előlapjairól, mellékleteiről választottak le: várak, térképek, történelmi személyiségek, fejedelmek portréi, majd íróportrék, tájak, épületek, divatképek. Orlai Petrich Soma és Lotz Károly Petőfivel kapcsolatos illusztrációs anyaga még a Petőfi Társaság gyűjteményéből származik, s erre épül tovább az újonnan beszerzett és beszerzendő anyag, hasonló szempontok figyelembevételével, mint a festményeknél. A tízezres tételű grafikai állomány modern anyagát említve okvetlenül ki kell emelnünk Kondor Béla műveit, egyedi és sokszorosított grafikáit, valamint festményeit, amelyek kivételes módon szintetizálják mindazt, amit irodalmi tárgyú művészeti anyag mutatni, jelenteni „tud". A több száz tételt számláló anyagból ragadjuk ki néhány, bizonyára közismert mű címét: olajkép (Dante és Beatrice, Jókai: Óceánia), portré (Tersánszky, József Attila), könyvillusztráció (Thomas Mann: Varázshegy, vagy Tolsztoj: Ivan Iljics halála), egyedi grafika mint illusztráció (Madách Imre: Az ember tragédiája vagy József Attila: Medáliák, Mama stb.).

Louise McCagg: Petri-könyv, 1991

184