Botka Ferenc (szerk.): A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 11. (Budapest, 2000)
„Kincsek és kincs-tárak" - Kovács Ida - Benkő Andrea: A Művészeti tár és a relikviagyűjtemény
Ha nem említettünk volna, akár emlékezetünkből is felidézhetünk irodalmi tárgyú festményeket vagy egyedi rajzokat, amelyek mind-mind tári állományunk féltett darabjai, talán iskolás vagy a szó legszűkebb értelemben vett száraz illusztrációs, raktárban porosodó anyagra gondolhatna a gyűjteményünk iránt érdeklődő kutató. A művészi értéket képviselő illusztrációk születésének problematikáját fejtegeti Babits Mihály Baja Benedek Vér és arany címmel megjelent, Ady verseihez készült 12 litográfiát tartalmazó (tárunkban megtalálható) mappája előszavában (1924): „Verset fordítani mégiscsak lehetséges, de verset illusztrálni: micsoda művész és micsoda tolmács kellhet ahhoz! (...) Mert aki egy vershez a képet rajzolja, bizonnyal nem akarja éppen csak azt mondani, amit a költő mond: ugyanazt képpel, amit a költő mondott szavakkal. (...) A kép nemcsak más módon fejezi ki a mondanivalóját, hanem egészen mást tud kifejezni a világból, mint a szavak. A költő lelki, szemmel-nem-látható dolgokról beszél. A rajz birodalma a látásé. (...) Kell lennie lehetőségnek, hogy az illusztrátor, az illuminátor egy magasabb egységbe olvaszthassa azt, amit kapott és azt, amit ő ád. (...) így a jó illusztrátor azt a kész és szerves műalkotást, amit a költőtől kapott, úgy egészíti Id képeivel, hogy avval együtt, amit ő ád hozzá, egy másik kész és szerves művet alkosson." - Kondor Bélának, minden kétséget kizáróan maradéktalanul sikerült megfelelnie a babitsi kívánalmaknak. A Művészeti tár további olyan neves grafikusok egyedi rajzait őrzi, mint Moholy- Nagy László, Bálint Endre, Szalay Lajos, Würtz Ádám, Martyn Ferenc, Csohány Kálmán, Engel Tevan István, Kass János, Gyulai Líviusz, Szemethy Imre - hogy csak néhány nevet ragadjunk ki a sok százból. Érdekes és újszerű a tár 80-as évek közepén megalapozott képvers-gyűjtemény egysége, amely egy 1987-ben rendezett pályázat és kiállítás kapcsán nyerte el mai formáját. A pályázaton grafikusok, képzőművészek és költők egyaránt szerepeltek, sokan közülük a 70-es, 80-as évek avantgárd mozgalmának jelentős alakjai: Erdély Miklós, Erdély Dániel, Háy Ágnes, Galántai György, Gáyor Tibor, Major János, Maurer Dóra stb. A grafikai állományunk könyvművészeti egysége, amely elsősorban ex libriseket tartalmaz, olyan ismert művészek nevével büszkélkedhet, mint Kozma Lajos, Petry Béla, Fery Antal, Jaschik Álmos, Gulácsy Lajos, Sassy Attila, Mihály Rezső, Kádár Lívia, Róna Emy, Csillag Vera, Bortnyik Sándor, Buday György, Gy. Szabó Béla. Az ex libriseken kívül könyvtervek, címlaptervek, meseillusztrációk sora került ki kezeik alól, bizonyára emlékezetes mindannyiunk számára Róna Emy varázslatos János vitéz-sorozata, Sassy Attila Ópiumálmok-albuma, Buday György Székely népmesékbe, Jaschik Álmos Fülemile-illusztrációi, Bortnyik Képes ABCje. Az összesen több mint kétezer tételt számláló szobor-, kisplasztika- és éremgyűjtemény talán legrégebbi darabja Kazinczy Ferenc élőmaszkja, amelyet 1816. augusztus 16-án készített Schmelzer József szobrász Kolozsváron. A tulajdonunkban lévő arclenyomat egyedi értékét növeli, hogy a maszk egy korai, talán első öntvénye, amely a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában volt, megsemmisült a II. világháború idején. Ez a gyűjteményegység őrzi Ady Endre halotti maszkjának első öntvényét is, amelynek eredetiségét az 1970-es évek közepén Melocco Miklós szobrászművész állapította meg, aki a gipsz-arc finom tisztítása során szőrszálakat talált a halántékon és az orrüregben. A mintegy harminc darabot számláló maszkgyűjteményhez, amely magáénak tudja többek között Jókai Mór, Móricz, Babits, Kassák, Németh László és Zilahy Lajos gipsz arc-mását, különleges egyedi technikával készített maszk-szobrok csatlakoztak 1993-ban. Intézményünk kiállítást rendezett Louis McCagg amerikai szob185
