Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

I. SZÖVEGEK (a halotti búcsúztatóktól az emlékkönyvekig) - Szilasi László: Jókai talapzata. Jókai Mór Hétköznapok című regényének kultikus olvasata, k. o.

Szilasi László JÓKAI TALAPZATA: A PSEUDOPROTOTYPOSOK JÓKAI MÓR HÉTKÖZNAPOK CÍMŰ REGÉNYÉNEK KULTIKUS OLVASATA, K.O. „ez a gesztus azáltal ingatja meg az eredeti mű állandóságát, hogy (...) az elmélkedésben meghatározott, kanonikus formát ad neki. (...) kanonizálja, megdermeszti az eredetit és fölmutatja a benne ható, első látásra nem is sejtett mozgást és instabilitást. (...) nem leképezi vagy reprodukálja az eredeti művet, hanem kissé elmozdítja, dekanonizálja, megkérdőjelezi s ezzel semmivé teszi kánoni tekintély-igényét" (De Mau 1994, 72) A Jókai szakirodalom-kultikus paradigmája

1 egyforma intenzitással preformál szerzőt, szöveget,

2 olvasót. Jókai Mór kultikus olvasója természetfeletti eredetű és jelentőségű, szent és érinthetetlen textust lát (elvakulva), igazi és egyetlen, lényegi jelentést keres (reménytelenül), szakrális életrajzot ad (módszeresen), vita-t és opust, kizárólagosan és szerinte tökéletesen egymásból interpretál

3 (hallgatva), alkotó és mű számára minden váddal szemben mentségeket keres (kitartóan), egészében pedig helyesli (mindenek felett) a kultikus szokásrendet. A kultikus közelítés jogosságát a kultusz ön-magyarázata szerint az indokolja, hogy a Jókai-szöveg Jókai apotheózisa, a écsi Jókai-ünnepségekről, az írónak összeállított fotóalbumból. PIM Műv. Tára