Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 22. Petőfi a ponyván és a népirodalomban; Petőfi-regék (1910)

Baróti Lajos: Petőfi a ponyván és a népirodalomban

50 Petőti-Könyvtár főnöktől, hogy Zoltán fia meghalt, Júlia pedig férjhez ment, könnyen engedett a tatár főnök fel­hívásának, hogy vele menjen Krimiába. Ha azután elérkezik az alkalmas pillanat, megvalósítják ter­vüket. Lángba fog borulni egész Európa. A török háborút kezd az oroszszal, az olasz és a német megtámadja az osztrákot, akkor Magyarország is fölkelhet és lesújthatja Ausztriát. Az orosz nem mehet többé segítségére, mert egyik oldalon a török, másik oldalon a tatár fog reá támadni. „Petőfi lelke e szavakra újra föléledt, szemei ragyogtak, látta, hogyan lesz hazája újra szabad. — Tied vagyok, — szólt Petőfi, — vállalkozom a nagy feladatra, szolgálom terveidet, hogy szol­gáljak hazámnak. Búcsút vett Zenor Dalmától, a tatár főnöktől s Oroszországba ment. Moszkvában egymásután érte el azt, amit neki Zenor Dalma előre kijelölt. Orosz tiszt lett Petroff név alatt. Elvégezte a tatár főnök minden titkos megbízását és Zlobin tábornokot, a kinek segédtisztje volt, elkísérte Krimiába. Azt a megbízást kapták az orosz kormánytól, hogy addig üljön a kiküldött katonaság a Zenor Dalma nyakán, amig meg nem fizeti adóhátralékát az orosz kincs­tárnak. Le is foglalták néhány száz lovát s elár­verezték a közeli városban, csakhogy olyan keve­set kaptak értük, hogy mind fölment a csapat élelmezésére. így aztán üres kézzel tértek haza. Otthon természetesen nem voltak megelégedve a tábornok eredménytelen útjával, fegyelmi vizsgálatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom