Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)
VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES: Az íróportrék gyűjtésének múltjáról
különben is legelső, melegen fogadtatik." 15 A szerkesztőség ebben az első albumban csak a „napi irodalom" képviselőinek arcképét hozta, 16 de további terveik is voltak. ,,Az egész úgyis csak kezdet levén, bizton ígérhetjük, hogy arcképalbumunk következő füzeteiben . . . egy teljes írói arcképcsarnokot fogunk nyújtani". A kis album folytatásaként 1856-ban — ekkor már Tóth Kálmán kiadásában — a Hölgyfutár a „Huszonnégy író és színész arcképalbuma" című gyűjteményt jelentette meg, amelynek újabb lapjai közt Barabás Miklósnak hét litográfiája tette valóban teljesebbé az első kötet íróikonográfiai anyagát. 17 , 18 A század közepétől kezdve a Nemzeti Múzeum képtárának és benne az íróarcképanyagnak gyarapodását a nyomtatásban megjelent katalógusok alapján is figyelemmel kísérhetjük. Az első lajstromot, hét terem anyagát, 1868-ban adta ki Kubinyi Ágoston. 19 Az l-es csoportban ötven képmást sorol fel, ezeket az ismertető szöveg így jellemzi : „nevezetesebb személyek, . . . nem annyira a kép műbecse, mint kit ábrázol, arra volt tekintettel..." Közülük témánk szempontjából Füger Henrik Batsányija, Donát Virág Benedeket és Kazinczy Ferencet ábrázoló arcképei, Einsle Döbrentei Gábor-portréja és Gvadányi „tábornok és költő" arcmása érdemel említést. A VII. terem 22 képe közül — ez a terem a „kitűnőbb magyar művészek arcképeit, szinte magyar művészek által festve" tartalmazta — csupán Klimkovics Ferenc „Kőváry László író" portréja gazdagította az íróikonográfiai anyagot. A teljes gyűjtemény 72 képmásából tehát mindössze hat darab dicsekedhetett — vagy szerénykedhetett — sajátos irodalmi jelentőséggel. Ez volt a helyzet két évvel később is, amikor Ligeti Antal szerkesztésében újabb katalógus látott napvilágot. 20 A katalógus „történelmi arcképek" című csoportjában is, és a „művészek arcképei" csoportjában is változatlanul csak az előbb felsoroltak portréival találkozhattunk. 1869-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter hivatalát betöltő Eötvös József magyar történelmi festményekre hirdetett pályázatot, sőt ekkortájt egy nemzeti szoborpanteon gondolatával is foglalkozott. 21 Ez utóbbi keretében tervezett mellszoborgaléria első darabjaira Izsó Miklós kapott állami megbízást, s régi metszetek utánérzéséből ki is faragta Zrínyi, a költő büsztjét. A hetvenes években azután Izsó hol állami pénzen, hol közadakozásból eredő támogatással még néhány további íróemlékszobrot is készített, így a Magyar Tudományos Akadémia épülete számára Révai Miklóst, Szeged részére Dugonics Andrást mintázta meg, s a közismert Petőfi-mellszobron kívül a Duna-parti Petőfi-szobor terveit is elkészítette. Néhány íróportrét élet után, 15 Arckép-album. Műmelléklet a Hölgyfutárhoz. I. Pest, 1855. 3—4.1. 18 A négy-négy arcképből komponált lapokon a következőkkel találkozunk: 1. Flóra, Bulyovszky Lilla, Kempelen Riza, Ferenczy Teréz 2. Tompa Mihály, Dobsa Lajos, Beöthy László, Tóth Endre 3. Kemény Zsigmond, Jókai Mór, Gyulai Pál, Kövér Lajos 4. Arany János, Eötvös József, Berec Károly, Lauka Gusztáv 5. Tóth Kálmán, P. Szathmáry Károly, Szász Károly, Szelessy László 6. LLsznyai Kálmán, Balázs Sándor, Székely József, Vajda János 17 A következő kötetben Vörösmarty, Petőfi, Garay, Nagy Ignác, Szigligeti, Degré Alajos és Vadnai Károly litografált arcképe egészíti ki a fentebbi íróportré-sort. 18 Tanulmányunk keretében nem foglalkozhatunk továbbiakban a gyűjteményesíróarckép-publikációkkal, képes irodalomtörténetekkel. —• A Barabás-féle Arcképalbum egy művész speciális témát felölelő munkásságát mutatja be, s első a sorban. Megemlítésre méltó még, de csupán az előbbi ötletének ismétlése és bővítése az a két kiadvány, ami — nyilván a kedvező fogadtatás alapján, hamarosan megjelent. 1857—58 során négy füzetben Heckenast Gusztáv kiadásában egyöntetű fametszett! íróportrék — ismert művek fametszetű átültetései — kíséretében az írók rövid bemutatásával jelent meg a „Magyar írók arcképei és életrajzai" c. kiadvány — összesen 40 író arcképével. 1863-ban ugyancsak Heckenast kiadásában Zilahy Károly szövegével egy hasonló jellegű kötet látott napvilágot. Ebben csupán 14 írót mutattak be acélmstszetű képmásaik mellékletével. Az írói arcok egytől egyig korábbról ismertek, alkotóik s a sokszorosító művészek nevei közt Barabás, Fiiger, Peez H., Einsle nevét olvashatjuk — a sokszorosítás sem egy kéz munkája. 19 A Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának Lajstroma. Kiadja Kubinyi Ágoston múzeum ig. Pest, 1868. 20 LIGETI ANTAL : A Magyar Nemzeti Múzeum Képcsarnokának Lajstroma. Bp. 1870. 21 9. sz. a. id. mû
