Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES: Az íróportrék gyűjtésének múltjáról

Ferenczy Béni: Arany János-érem (Múzeumunk gyűjtéséből) Előlap közvetlen élmény alapján is megmintázott, így Arany Jánosról, Eötvös Józsefről, Fáy Andrásról és Pakli Albertről.

22 Szoborportréi a múlt század második felében készült emlékanyagunk legjavát jelentik. A Nemzeti Múzeum szobor- és festményanyaga azonban ezekben az években is csak lassan gyarapodott — grafikai anyaga (a Széchényi Könyvtárban gyűjtött metszetek s az ötvenes évektől kezdve köteles példányként beérkező litográfiák) már jóval gazdagabb volt. 1882 nyarán a Magyar írók és Művészek Társasága megbízásából P. Szathmáry Károly, Barabás Miklós és Fenyvessy Ferenc emlékiratot szerkesztett egy magyar történeti arcképcsarnok létesítése ügyében.

23 A megbízó társaság jellegéből magától értetődően következett, hogy az új intézményben a magyar írók portréinak is helyet szántak. Az emlékirat szerzői a beérkező anyagot történeti és művészi szempontból kívánták elbírálni, de nem követelték a kettő összehangolását. A tervezett intézmény tehát az utókor kiváló képzőművészeinek olyan művészi alkotásait is gyűjtötte volna, amelyek egykorú ábrázolások felhasználásával készültek. — Pulszky Károly, a kiváló művészettörténész, a Magyar Történelmi Képcsarnok későbbi első igazgatója a Nemzet 1882. novemberi számában szólt hozzá a tervezethez.

24 Válogatási szempontjaival nem értett egyet. Történeti gyűjtemény esetében elsőbbséget ítélt a hiteles, azaz egykorú, személyes élmény alapján készült portréknak az „eredeti vonások modern képzelet elferdítette" arcképekkel szemben. Két évvel később azután ő kapott megbízást a Képcsarnok tervezetének kidolgozására. Mint az egykorú művészettörténeti kutatás többi területén, úgy itt is kiemelkedett szempontjainak tisztázottságával, problémáinak világos áttekintésével. Széles horizontú célkitűzéseiben megtartotta korábban már kifejtett elveit és elévülhetetlen programot tűzött az új intézmény elé :,,A Történelmi Képcsarnoknak olyan intézetnek kell lennie, mely a ma22 WEISS AKNA : Izsó Miklós élete és művészete. Bp, 1939. 23 Emlékirat egv magvar történeti arcképcsarnok ügyében. Bp. 1882. 24 PULSZKY KÁROLY : Magyar Történeti Arcképcsarnok. Nemzet, 1882. nov. 22.1. évf. 84. sz.