Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960-61 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1961)

Miklós Róbert: Mikszáth Kálmán horpácsi fundusa

talán pihenését, akár Mikszáth nyugalmát biztosítsa. Igen hamar felmerült tehát egy új ház vagy, ahogy Mikszáthék előszeretettel nevezték, egy új „kastély" építésének terve. Az építkezés anyagi feltételeinek megszerzése Mikszáth életének egyik legszomorúbb emlékéhez, Jókai halálához kapcsolódik. A Jókai halálát követő napon Gajári Ödön az Újság, Nagy Miklós pedig a Vasárnapi Újság számára kért cikket Jókairól. Ahogy Mikszátímé emlékezéseiből kitűnik, mind a két cikk megírása igen nehezen ment. Mikszáthot eléggé megviselte a nagy pályatárs el­parentálása. Mikor az írást befejezte, éppen Révai Mór jött hozzá látogatóba, Mikszáth elpanaszolta, milyen nehezen készítette el a két cikket, de most már saj ­nálja, hogy elkészült, mert Jókairól akár köteteket is tudna írni. Révai kapott az alkalmon, és azon nyomban felkérte Mikszáthot, írja meg Jókai életrajzát. Az 1904—5-ös esztendő tehát nemcsak a horpácsi birtok, hanem a Jókai-életrajz igézetében is telt el. Aprólékos gonddal gyűjtötte össze könyve anyagát, minden­kit megkérdezett, minden helyet bejárt, és amikor az első kefelenyomatok elkészül­tek, azokat szétküldte kritikusoknak, barátainak, irodalomtörténészeknek és a Jókai-rokonoknak, nézzék át és közöljék vele kifogásaikat. Feleségének pedig azt mondta : — „Most már szétküldtem a könyveket, mint Noé a galambjait. Addig, míg ezek visszatérnek, menjünk ki Horpácsra és építsük meg a házunkat." Az új ház a Jókai Mór élete és kora honoráriumából épült fel 1906 tavaszán és nem az 1907-es esztendőben, ahogy ezt több helyütt találjuk. Mikszáth Kálmánnak egy 1906. június 20-án, Horpácson kelt, Enyedi Lukácsnéhoz írott levelében azt olvas­suk, hogy „az építkezés utolsó részei folynak". (Különös véletlen, hogy éppen ezen a napon halt meg Enyedi Lukács. Mikszáth csak jóval később értesülhetett öreg barátja, szegedi szerkesztője, első igaz biztatója és útnak indítója haláláról.) Az új „kastély" terveit az akkor huszonegy éves Kálmán — akit a családban inkább Lászlónak neveztek — készítette, és az ő felügyeletével falusi kőművesek építették aztán fel. Ez egy kissé meg is látszik az épületen, már ami a tervezést illeti. Az új ház helyét viszonylag jól választották ki, bár e célra megfelelőbb terüle­tet is találhattak volna. Csakhogy akkor megint a kedvenc fák kerültek volna veszélybe. Azon a helyen pedig, ahol az új kastély megépült, nem kellett a fákat kiirtaniok, és ez Mikszáth szempontjai között igen lényegbevágó volt. Az épület homlokzata négy korinthusi oszlopon nyugvó timpanonnal tekint le az országútra, amelytől még egy ötvenméteres kert választja el. A timpanon — eltekintve attól, hogy semmiféle szerves kapcsolatban nincs az épület szerkezetével — egy kissé nagyra is sikerült, az épület többi részéhez viszonyítva aránytalan. El is maradha­tott volna, de hát László talán éppen ezzel a magyar klasszicizmustól öröklött díszítő elemmel akarta a ház kastély jellegét kidomborítani. Az előcsarnokból nyíló szobák kényelmesek, tágasak, legfeljebb elhelyezésük nem a legcélszerűbb, nyári lakásra, vendégek fogadására azonban alkalmas. Azt talán mondanunk sem kell, hogy Mikszáth nemigen vette észre új házának esztétikai vagy szerkezeti hibáit, nagyon is meg volt elégedve fia alkotásával, aki ifjonti hévvel tervezte meg a család új büszkeségét, az új ,,kastély"-t. Amikor minden elkészült, Mikszáth a korin­thusi oszlopokon nyugvó timpanon alá, a homlokzati fal közepébe elhelyezte Jókai mellszobrát, örök emlékezetére annak, hogy életének egyetlen sajátjának mondható hajlékát az életrajz honoráriumából építette. László a belső kiképzés és a berendezés terveit is elkészítette, a ház azonban olyan sokba került, hogy a nagyszerű elgondolások kivitelezésére nem került sor. Különben is az apának mindehhez nemcsak hogy pénze nem volt, de igénye sem. Ő Horpácson kedvenc fái között érezte igazán jól magát, a sudár jegenye, az „őr­katona", a kőris-házaspár, a hatalmas fenyő és a dúslombú vadgesztenye sokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom