Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Varga Kinga: Szép Ernő a mai magyar színházi gyakorlatban
rabjai között körülnézve megtalálja a Patikát,17 és, tegyük hozzá, a kánon megkérdőjelezhetetlen tagjává avassa.18 Látni kell tehát, hogy Ascher 1972-es Patika-rendezése nem légüres térben mozog, bár a színházi emlékezet hajlamos csak ezt az előadást említeni.19 Szép Ernő kánonba való visszaléptetése ennél összetettebb. Az új generációk megjelenésének hatására friss erőket megmozgató Főiskolának az Ódry Színpadon játszott vizsgaelőadásai, illetve a körúti „nagy Madách-hoz” képest kisebb játékterű és befogadó- képességű Madách Kamara lehetőséget adott a kísérletezésre.20 Ascher mint afféle hírmondó saját mesterei hatására rendezett vidéken Szép Ernőt, ugyanakkor tőlük eltérően megvalósított egy pontosabb, tisztább játékstílust. Előadása megkerülhetetlen nem csak a Patika, hanem Szép Ernő kánonbeli rögzítettsége okán is, de látni kell, hogy nem a semmiből érkezett, az előzmények nélkül nem jöhetett volna létre, viszont hatása elengedhetetlen a későbbiekre nézve, az addigi előadástapasztalatok kulmináltak benne, mely aztán visszahatott Budapestre, végképp igazolva azt, hogy érdemes Szép Ernő-darabokat színpadra állítani. 17 ForgAch, I. m., 3-4. 18 Nincs olyan szerző, illetve kritikus, aki Szép Ernőről vagy Ascher Tamásról szólva ne említené meg ezt az előadást. Lásd például Gaisai Pongrác, Egy színházi meglepetés, Élet és Irodalom 1972. december 16., 12; Molnár Gál Péter, Szép Ernő akácosa. A Patika kaposvári bemutatója, Népszabadság 1972. december 9., 7; Mihályi Gábor, Szép Ernő: Patika, Kritika 1973. január, 19; Palyi András, Új színház = Uő., Színészek kereszttűzben. Előadások, alakítások, könyvek, Kalligram, Pozsony, 2011,180-190, itt: 188. 19 Időről időre azért mégis megfogalmazódnak a kiemelkedő előadások közé mást is beemelő értékelések. Szántó Judit például egy 1987-es rádióbeszélgetésben Ascher Patikája mellett Hegyi Árpád Jutocsa 1980-as (Miskolc-Eger kooprodukció) és Vándorfi László veszprémi 1987-es Lila akácát emeli ki, majd végül is ide sorolja később Simon Balázs Lila ákác rendezését is (Pécsi Harmadik Színház-Bárka Színház kooprodukció), amikor azt mítoszteremtőnek nevezi, mely Szép Ernő világát teremti mítosszá lásd: Láttuk, hallottuk, a Petőfi Rádió műsora (beszélgetés Szántó Judittal), 1978. december 28; lejegyezve az OSZMI előadásokra vonatkozó cikkgyűjteményében (5. o.) mappa: Lila ákác, Veszprém, bemutató: 1987. XII. 11. Ezeken az előadásokon kívül a leggyakrabban Novák Eszter 1995-ös Új Színház-beli Patika-rendezését említik mint kiemelkedő Szép Ernő rendezést, lásd például: Kiss Gabriella, A magyar színházi hagyomány nevető arca. Pillanatfelvételek, Balassi, Budapest, 2011,31. 20 Az Ódry Színpad, az Ódry stúdiószínpada a Madách Kamara és a Madách Színház befogadóképessége ekkor, a hatvanas-hetvenes években 347,100,422 és 830 fő. Forrás: Színpadi szórakoztatás 1979. Kulturális Minisztérium Statisztikai Tájékoztató, Egyetemi Számítóközpont, Budapest, 1980,18. Szép Ernő a mai magyar színházi gyakorlatban / 183
