Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Pataky Adrienn: Ady-hatás Szép Ernő szonettjeiben

Ernővel kapcsolatban folyton hangoztatott gyermekiség képzete Babitstól eredhet, aki Énekeskönyve kapcsán azt írta Szép Ernő költészetéről, hogy „gyerekszoba, ahol egy meghalt kisfiú fennhagyott drágaságai vannak bűbájos összevisszaságban szétszórva szemednek"17 - ez a különleges, szecessziós kép meghatározta Szép Ernő kritikai fogadtatását a későbbiekben. Payer Imre úgy fordítja ezt át (csaknem száz évvel később), hogy „A gyerekhang a legöregebb érett ember hangja, aki megértette a lét mélyét. A legérettebb ember értetlen.’’18 Ez hasonló Ady azon felfogásához, ahogy az 1914-es Ki látott engem? című kötetében A gyermekség elégiája című versét Szép Ernőnek ajánlja: „Te legszomorúbb ember, / Ezerszer ember: gyermek".19 Ady állítólag olyannyira nagyra tartotta őt, hogy már a fiatal Szép Ernőtől elfogadott tanácsot is: „Megesett, hogy egy szó vagy egy egész sor nem tetszett nekem. Ady elkezdte törni a fejét, a végin másik szót írt oda, sőt a kifogásolt sor helyett is másikat írt.”20 - bár tény, hogy ezt az információt csupán Szép Ernő feljegyzéséből ismerjük.

Szép Ernőnek nem maradt fenn határozott ars poeticája, azonban néhol találunk egy-egy erre irányuló gondolatot, mint például posztumusz kiadott regényében, a Natáliában: „csak verset szabad írni, minden egyéb szentségtörés",21 1921-ben egy kéziratában pedig ezt írja: „ideális vers: ne legyen benne sehol se pont, se felkiáltójel, se vessző, semmi jel, csak betű. A jel elárulja, hogy józan írástudó vagyok versírás közben is. Az írásjel próza. Csak verset szabad adnom. Hátha még a betűt is nélkülöz17 Babits Mihály, Szép Ernő „Énekeskönyve", Nyugat 1912/4., 363.

18 Payer Imre, A lét egy nagy csodálkozás: Szép Ernő költészetéről, (esszé), Parnasszus 2012/4., 68.

19 Ady Endre A gyermekség elégiája című versét Szép Ernőnek dedikálja (Nyugat 1913/16., 279.), de az ajánlás csak 1914-ben került oda a kötetbe rendezéskor {Ki látott engem?, Nyugat Kiadó, 1914).

20 Szép Ernő, Ady Endréről = Emlékezések Ady Endréről, III. kötet, sajtó alá rend. Kovalovszky Miklós, Akadémiai, Budapest, 1987,399.

21 Szép Ernő, Natália (III). - Közzéteszi Vida Lajos, Holmi 2008/3., 300.

Ady-hatás Szép Ernő szonettjeiben / 113