Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Pataky Adrienn: Ady-hatás Szép Ernő szonettjeiben

hetném!’’22 A Natália kéziratában egészen odáig jut, hogy a vers transzcendens dolog, amely fölött elveszíti az irányítást: „olyan valamit érzek, hogy nem én írom azt a verset, nem, azt nekem va- lahonnét üzenik, diktálják, érti? És én csak másolom, amit nékem diktálnak. Az egész világ írja azt a verset, az egész világ helyett írom én azt."23 Ez a fajta versírás, a hirtelen indíttatásból „lejegyzett", sugallt versírás Adyra is jellemző, legalábbis Krúdy szerint: „A versforrás csodálatos bőséggel bugyogott belőle [...] Papirost és ceruzát vett elő a Holló-kocsma asztalánál, hogy javítás nélkül, folyamatosan leírt új versével valamely barátját megajándékozza.’’24 - hiszen „csak az íráson átmentve transzfigurálódik a szó, s ez az igazsága.”25 - írja Gadamer, s hozzá fűződik az a kijelentés is, hogy a „nyelv beszél minket”. A nyelv itt, Ady és Szép Ernő esetében nem csupán eszköz, nem utólagosan kapcsolódik a már szándékolt kifejezendőhöz, hanem annak s létrejöttének aktív részese, mindketten arról számolnak be, hogy nem ők teremtik meg a szavakat, hanem a szavak találnak rájuk.

Szép Ernő vágya, az írásjel és a betű nélkülözése az írásbeli kifejezéshez, a nyelv nélküli nyelv eszménye, a tiszta költészet vágya csak vágy marad, költészetében a nyelv teremti meg a fogalmakat. Apollinaire már (ugyanez idő tájt) írt avantgárd képverseket, de lényegében ezekben is a nyelv írott változatának betűkészletéből, írásjeleiből épülnek fel a kifejezések, mondatok, s a forma csupán többletet ad ehhez. Illyés Gyula szerint „ő [Szép Ernő] volt az első, aki magyar nyelven szerkezettelen, középpont nélküli verseket írt... melyek épp konstrukciótlanságukban, szabad áramlásukban voltak korszerűek, őszinték, modernek; rokonai Guillaume

22 Szép Ernő, Beszélgetések a jóistennel, Holmi 2012/12., 1449.

23 Szép Ernő, Natália (III)., Uo.

24 Krúdy Gyula, Ady Endre éjszakái, sajtó alá rend. és utószó Fábri Anna, Nórán, Budapest, 2004,17-18.

25 Hans-Georg Gadamer, A szó igazságáról, ford. Poprády Judit = A szép aktualitása, T-Twins, Budapest, 1994,124.

114 / Pataky Adrienn