Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Pataky Adrienn: Ady-hatás Szép Ernő szonettjeiben

Apollinaire verseinek. [...] Szép Ernő igazi költői attitűdje, értéke azokban a hosszú, ismétlem, végtelenségig folytatható versekben villan föl teljes fényében, ahol szabadon nézhet, érezhet, formai béklyó nélkül vándorolhat, beszélhet, szinte kvantitásban igyekezvén megismertetni azt, aminek kvalitása kifürkészhetetlen vagy kétségbevonható. ”26 Illyés Gyula tehát kiemeli Szép Ernő hosszúverseit - a szonettformához azonban azokkal ellentétben fegyelemre van szükség, ami jelentősen befolyásol egy olyan költészetet, amely végtelenségig áramló, vég nélküli hosszúversekből áll. Szép Ernőt fiatalkorában foglalkoztatta ez a fajta „kontroll", azaz a szonettforma, s talán nem túlzás azt mondani, hogy Ady vezette el hozzá, amikor publikálta a Budapesti Naplóban a Három Baudelaire-szonettet (1904). 1917-ben ezt írta Szép a harmadik szonett, a Bűvös, szép őszi ég kezdetű kapcsán: „emlékszem egyszer a szemébe dicsértem Adyt. Egyszer, mikor három Baudelai- re-fordítása megjelent a Budapesti Naplóban, azt mondtam Neki: köszönöm, hogy megtanítottál franciául. Azután magamban szemtelennek neveztem magam, mert hízelegni mertem Adynak. Én nem tudtam franciául és mikor a »Bűvös szép őszi ég vagy... « kezdetű Baudelaire-szonettet megtanultam, úgy lélegzettem be, mintha az eredeti volna s úgy vettem e szonett magyar szavait, hogy francia szavak azok. Úgy vettem, hogy ebből a fordításból tudom, milyen egy francia költemény.”27 Ady az 1917-es Nyugat előző számába írt egy esszét Baudelaire-ről, amelyben gyötrően nehéznek, majdnem lehetetlennek írta le a versek fordítását: „görgettem a számban az első Baudelaire-szonett, első magyar strófáját. Egy képről volt szó, fölségesen merész költői képről, s három napig tartott bizony, míg - mikorra magyarul visszaadtam valahogyan a Baudelaire-strófát és képet, a legvirtuálisabbat,

26 Illyés Gyula, Iránytűvel, I. kötet, Szépirodalmi, Budapest, 1975,217.

27 Szép Ernő, Causerie, Nyugat 1917/22., 846-847.

Ady-hatás Szép Ernő szonettjeiben / 115