Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)

TANULMÁNYOK - Offner, Robert—Tuka László: Tobias Mauksch kolozsvári patikus és gyógyszerészi Instructioja (1793)

OFFNER, Robert - TU KA László: Tobias Mauksch kolozsvári patikus 57 er dasselbe ganz in Ordnung gebracht und ihm, zum Besten des Publikums die zweckmäßige Einrichtung gegeben habe. “ Gróf Teleki Adám főispán, erdélyi kormányszéki tanácsosának javaslatára pedig az 1790 és 1794 közötti években pedig Kolozsvár két oszággyűlési képviselőjének (szanátorának) egyike volt.37 Mindezek mellett az evangélikus egyház kolozsvári gyülekezetének főgondnoka és oszlopos tagja, annak anyagi helyzetét gyarapítván hittársainak bizalmát és nagy elismerését élvezte élete végéig.38 Erre egyik örök írásos bizonyíték a kolozsvári házsongárd temető evangélikus parcelláján található sírköve, a Hintz gyógyszerészcsalád klasszicista stílusú kriptája szomszédságában. A sírkő latin feliratának fordítása így hangzik:39 „Mauksch Tobias polgár, gyógyszerész, szenátor, az evangélikus egyház gondnoka emlékére, aki a polgárok jóléte, a gyógyszerészi intézmény, az egyház s ennek pénztára gyarapítása körül övéivel szemben emberségével a legnagyobb érdemeket szerezte, hálás és megszomorított özvegye, fiai, leányai, vejei állították. Élt 75 évet. Meghalt 1802 évben január 31-én. “ Tobias Mauksch gyógyszerészi Instruktioja (1793) Annak ellenére, hogy két házasságából összesen 18 gyerekéről van tudomásunk, az első feleségétől származó gyerekei között egyetlen fia érte meg a felnőttkort: Tobias Sámuel, és a második házasságából is csak Johann Martin nevű fia nőtt fel.40 Számára apja megvásárolta 1790-ben Wladár Adám felvidéki patikus özvegyétől a marosvásárhelyi Arany szarvas gyógyszertárat. Akkoriban lányok (még) nem válhattak patikussá. Csakhogy Tobias Mauksch a marosvásárhelyi patika megszerzésekor már 63 éves volt, Johann Martin fia pedig 11, tehát mindenekelőtt ez a helyzet kényszerítette a gondos apát arra, hogy olyan utasítást hagyjon 37 Orient Gyula: Erdély gyógyszerész-polgármesterei, szenátorai, országgyűlési képviselői és természetbúvárai. Er­délyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának Közleményei, IV. (új) sorozat, XXXVIII. (1933) no. 7-9. 369. ; Julius Orient: Die Apotheker-Senatoren, -Gelehrten und -Bürgermeister von Siebenbürgen, Vortrag gehalten auf der 3. Hauptversammlung der Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie in Wien 14-17 Mai 1931. Mittenwald (Bayern) 1931.4. 38 Péter (2013), II. kötet, 232. ; Schaser, Johann Georg: Das Wiederaufleben der evang. Luther. Kirche zu Klausen­burg. Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde 2 (1846) 65. 35 Gaal György írja, hogy “Mauksch Tóbiás maga elkészítette disztichonos latin sírfeliratát, melyet a család megőrzött, de nem vésett kőbe, mert a felirat csak tumba-típusú kövön fért volna el. E német felirat magyar fordítás­ban így hangzik: ‘Én, aki annyiszor kevertem gyógynövényeket más szerekkel, itt alszom megnyugodva az orvosok fejedelmében, Krisztusban. Késmárk szült engem, Kolozsvár nevelt felnőtté, Tóbiás volt a nevem, Mauksch az őseim családneve, beszédre és szívre kegyes Zsuzsannákat vettem nőül, kiknek a hatalmas Isten áradó kegyelme 18 gyermeket adott. Ötven s néhány évig gyógyszereket készítettem, s erre királyi privilégiumot is kaptam. Láthatod az én példámból, mire képes a kémia az isteni gyógyital poharait nyújtván segítségül. Mennyi gyógyitalt és mennyi orvosságot készítettem: a halál parancsára most mégis itt fekszem. De a halál megadta nekem az örök életet, s ezért nyugodtan megyek bírámnak, Krisztusnak elejébe’ ”, Lásd: Gaal (2009) 132. 40 Első házasságából származtak: Tobias Mauksch (1757-1758), Anna Susanna (1759-1765), Judith (1761-?), Maria Rosina (1763-?), Esther (1765-?), Susanna I. (1767-1767), Tobias Samuel (1769-1805), Susanna II. (1771-1771), Johanna Justina (1772-1772). A másdik feleségétől születtek: Susanna Catharina (1775-1779), Justina Elisabeth (1777-1814), Maria Theresia (1777-?), Sophia Christina (1779-?), Johann Martin (1783-1817), Maria Catharina (1786-1850), Anna Carolina (1785-?), Susanna Catharina (1789-1835), és NN. ANSJC, fond: Matrikel der ev. Kirchengemeinde Klausenburg, 71/4, 30-40, 131, 203.

Next

/
Oldalképek
Tartalom