Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)

TANULMÁNYOK - Offner, Robert—Tuka László: Tobias Mauksch kolozsvári patikus és gyógyszerészi Instructioja (1793)

TOBIAS MAUKSCH KOLOZSVÁRI PATIKUS GYÓGYSZERÉSZI

INSTRUKTIOJA (1793)

ROBERT OFFNER - TUKA LÁSZLÓ

„A VIZSGA EGYEDÜL A GYÓGYSZERÉSZT NEM KÉPESÍTI, HANEM A GYAKORLAT ÉS A TAPASZTALATOK“'

A kolozsvári Mauksch-patika rövid előtörénete

A kolozsvári gyógyszertárak történetének kutatása és feltárása mindenek előtt Orient Gyula (1869-1940) erdélyi gyógyszerész, orvosdoktor, egyetemi tanár és tudománytörténész nevéhez fűződik.1 2 A kolozsvári gyógyszerészeti kar toxikológiai tanára elsőként írta meg Erdély és a Bánság összefoglaló gyógyszerészettörténetét, amelyet magyar, román és német nyelven is kiadott,3 de Orient legmaradandóbb érdemei közé az első erdélyi múzeumpatika megvalósítása tartozik.4 Az ő magángyűjteménye képezte alapját a kolozsvári Gyógyszerészettörténeti Múzeumnak. Feleségével, Keresztessy Sára gyógyszerésznővel majdnem 2000 tárgyat gyűjtöttek össze, amelyeket 1902-ben az Erdélyi Nemzeti Múzeumnál helyeztek el.5 Ez a gyűjtemény, valamint számos későbbi szerzemény 1954 óta az egykori kolozsvári Szent György patikában, ill. a Mauksch-Hintz néven ismert gyógyszertár helységeiben talált otthonra, Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény (Colec\ia de Istoria Farmaciei) elnevezéssel. Kolozsvár szabad királyi város gyógyszertáráról az első adat 1573-ból származik, ám alapítási dátuma bizonyára korábbi. A korai újkorban a városi tanács tulajdonában lévő patikát egy szerződött gyógyszerészgondnok működtette. Néhány városi gyógyszerész neve ugyan fennmaradt, de ismereteink a 18. század előtti időkből meglehetősen hiányosak.6 Tudomásunk szerint az első magánjogú tulajdonos a felvidéki

1 Tobias Mauksch: Instruktio, in: Orient Gyula: Az Erdélyi Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának gyógyszerérzeti gyűjteménye, Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárából. Kolozsvár, IX (1918), 1-2 filzet, VIII. Fejezet, 292.

2 Nagy Samu: Orient Gyula orvos és gyógyszerész doktornak, a kolozsvári román kir. egyetemen a biológiai és toxicológiai analyzis előadójának életrajzi adatai és munkásságának ismertetése. Cluj, 1925; Orient Attila: Dr. Orient Gyula élete és munkássága, in: http://www.orient.hu. (26.08.2014).

3 Orient Gyula: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története. Cluj-Kolozsvár, 1926; Julius Orient: Aus pharmazeutischer Vergangenheit Siebenbürgens und des Banates,. Mittenwald, 1930.

4 Orient Gyula: Szemelvények az Erdélyi Múzeum kebelében felállított Gyógyszerérzeti Múzeum gyűjteményéből. Cluj-Kolozsvár, 1922, 11 oldal + 1 melléklet.

5 Orient Gyula: Az Erdélyi Nemzeti Múzeum kebelében felállított Gyógyszerészi Múzeum. Kolozsvár, 1918.

6 A Mauksch-Hintz-házban az egykori officina egyik falán egykori provizorok és tulajdonosai vannak felsorolva: 1573- 1752 / SZÖCS MIHÁLY, PATEKÁRIUS JÁNOS, STANNO EDE, FOITH JAKAB / 1752 ÉVBEN A GYÓGYSZER- TÁR A CSALÁD TULAJDONÁBA KERÜLT/ MAUKSCH TÓBIÁS 1752-1802,... etc. Feltűnő, hogy Samuel Schvartz neve nem fordul elő. 1591-ből még ismert Adam Schacht Lipsen (Lipcse?), majd 1599-ben Joannes Balek Dißburgensis (Duisburg?) nevű német patikusok, lásd: Offner (1991), 192. és a 17. századból pedig Sopronyi György (1674/1678?), lásd: Gaal, György: Helytörténet-Régi gyógyszerészek síremlékei. Szabadság (kolozsvári napilap) (2009) május 13.