Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Offner, Robert—Tuka László: Tobias Mauksch kolozsvári patikus és gyógyszerészi Instructioja (1793)
52 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) Eperjesről származó Jakob Főit (Fojt Jakab) gyógyszerész volt, akinek főbb életadatai a kolozsvári házsongárdi temetőben fennmaradt latin és magyar nyelvű sírkövéről (tumba) még ma is leolvashatók.7 Sára (szül. Hooz, Hocz) nevű özvegye, a kolozsvári református egyházfi ifj. Hocz Pál lánya, Johann Phleps evangélikus lelkész és Fojt Jakab patikus után harmadszor Sámuel Schvartz (Schwartz) szepesi szász származású gyógyszerészhez ment férjhez. Schvartz 1701 január 4.-én született Késmárkon, evangélikus hitű családban. 8 Édesapja Michael Schwartz jómódú kereskedő, édesanyja a „tekintetes és nemzetes úrnő“, Juditba Boltschuyn (a nekrológ Holzschur-nak írja), Theodor Lubomirski gróf magyarországi, Szepes vármegyei 13 város-beli legfelsőbb megbízottjának, Martin Boltschu(y)nnak volt a lánya.9 A helybeli iskolai tanulmányai után Sámuel Pozsonyban az evangélikus gimnáziumban a híres polihisztoráé/ Mátyás tanítványa lett, majd a sárospataki Református Kollégiumba került.10 Azután „Sopronban a gyógyszerészetet tanulmányozta alaposan és nagy igyekezettel, a neves Genes (sic!) orvosdoktor útmutatása mellett.“" 1725 novemberében Regensburgban az Engel patikában, Georg Sigmund Stoll-nál részesült gyógyszerészi kiképzésben,12 majd Augsburgban az orvoskollégium előtt vizsgázott sikerrel.13 Ezt követően bejárta Németország több részét.14 1729-ben, az Erdélyi Gubernium főorvosának, Köleséri Sámuelnek, „hosszas és gyakori unszolásának engedve“ Kolozsvárra költözött és a városi gyógyszertár vezetője és tulajdonosa lett, 1735-ben megházasodott Fojt 7 Fojt Jakabról és családjához és kilenc gyermekéhez (Mihály, Rebeka, György, Sára, Zsuzsanna, Sámuel, Márton, Erzsébet és Judit) lásd: Herepei János: A Házsongárdi temető régi sírkövei. Budapest, 1988.472-475. 8 A Késmárki Evangélikus Egyházközség anyakönyvében Samuel Schwartz-ként van bejegyezve, de ö maga a Schvartz névváltozatot használta, s igy jelenik meg,neve a latin nyelvű gyászjelentöjében is.: Sámuel Schvartz. Genealógiai kutatásaink eredményeként ismerté váltak a késmárki Michael Schwartz és Juditha Bolzschuyn-nak (?) a gyerekeik: Juditha (*1696-?), Johannes (*1698-?), Michael (*1702-?) és Samuel (04.01.1701). Lásd: Slowakei, Kirchen- und Synagogen-Bücher, 1592-1910“, in: www.myheritage.de (továbbiakban: SKSB), 360, 372, 387, 395. 9 A Zsigmond király korában elzálogosított 13 szepesi város Mohács után a Lublóban székelő lengyel kapitány helyett a Lubomirski grófok földesurasági fennhatósága alá kerültek, azoknak mindinkább magánbirtokaivá lettek. A magyarországi rendek ezek visszaváltását sürgették, eredménytelenül; csak 1772-ben kerültek vissza Magyarországhoz. ,0„(...) hogy hatalmas tudásszomját és tudás-éhségét a tudomány itteni ambrosziás lakomájával oltsa. És noha bármely tudományhoz meglett volna a tehetsége, ám az orvosi mesterség irányába különös hévség hajtotta.“ A sárospataki diákok névtárában neve hiányzik, tehát ezen adat nem bizonyítható. Lásd: Hörcsik, Richárd: A Sárospataki Református Kollégium diákjai 1617-1777. Sárospatak, 1998, 369.; Offner, Robert/Magyar, László András: Samuel Schvartz (1701-1749) „jeles ember“ és kolozsvári patikus halotti kártája, in: Kaleidoscope, Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat Budapest (2014, szerkesztés alatt). 11 Valószínűleg Johann Adam Gensel-röl (1677-1720) lehet szó. Tény az, hogy Sopronban a „Fekete Elefánt“ nevű patikának a tulajdonosa 1665-ben Kornél Günsel, majd 1685-töI annak fia Kornél Günsel jun., Johann Adam Gensel testvére. Lásd: Halmai János: Egy gyógyszerészsegéd végrendeletei a XVII századból, in: Comm. de Hist. Artis Med., 29 (1963) 237. 12 Regensburgból származik Samuel Schvartz bejegyzése az ifj. Pápai Páriz Ferenc Album amicorumában, 1725 nov. 17-én: Sámuel Schvartz Pharmacop(ola) Studios(us) in Officina D. Sigismundi Stohl, Ratisbonae, d. 17.1725 Lásd: http://ppf. mtak.hu /en/001a.htm és Christa Habrich: Apothekengeschichte Regensburgs in reichssstädtischer Zeit. München .1970. 89. 13 Ezen adatokat nem sikerült az augsburgi Városi Levéltárban dokumentumokkal alátámasztani, amint ez Simone Herde levéltáros erre vonatkozó válaszleveléből (21.12.2013) kiderül. 14 A gyógyszerészek kiképzése 1770 előtt a Habsburg birodalomban sem volt egyetemhez kötött. A Generale Normativum rendezte és modernizálta mind az orvos- (1770) mind pedig az egyetemijgyógyszerészképzést (1774). Lásd: Kapronczay Károly: Az egyetemi gyógyszerészképzés európai gyakorlata, Comm. de Hist. Artis Med. 222-225 (2013) 59-79 .; Orient (1926) 214-218.
