Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kölnei Lívia: Torna és gyógytorna a 19. századi Magyarországon

TORNA ÉS GYÓGYTORNA A 19. SZÁZADBAN MAGYARORSZÁGON KÖLNÉI LÍVIA A mozgás és az élet - fizikai és filozófiai - összefüggését korán felismerték az emberek, de nem volt mindig egyértelmű és elfogadott, hogy az egészséges test megőrzésének elengedhetetlen feltétele a testmozgás. Magyarországon a torna jelentősége csak a 18. század végére, még inkább a 19. század első felében vált köztudottá a műveltebb emberek körében. Ennek a folyamatnak egyik inspirálója Mária Terézia 1777-es Ratio educationis-a, a közoktatást szabályozó rendelete volt, amely kitért a test rendszeres fejlesztésére is. A másik, külső inspirációt a hosszú és egészséges élet megvalósítását célzó orvosi irányzatok jelentették: Christoph Wilhelm Hufeland (1762-1836) inakrobiotikus elvei

1 a 18. sz. végén és a 19. sz. folyamán, valamint Vinzenz Priessnitz (1899-1851) szabadban végeztetett fizikai gyakorlatai az 1830-as^l0-es években széles körben ismertté tették a testmozgás fontosságát. Christoph Wilhelm Hufeland munkássága tekintélyes elődökre épült. A 16. században Geronimo Mercuriali

2, a 17. században Friedrich Hoffmann és Thomas Sydenham

4, majd Francis Füller, Clément-Joseph Tissot

6, a filozófus Rousseau, a pedagógus Pestalozzi, Gutsmuth , Vieth

8 nevei jelzik - a teljesség igénye nélkül hogy a testedzés fontosságának tudata nem halványult el. Az ö gondolataik azonban nem jutottak el olyan széles néprétegekhez, mint a nagy tekintélyű és népszerű Hufelandé, akinek a hosszú és egészséges életre vonatkozó tanai meghatározták a 19. század gondolkodását, sőt hatása még a 20. században is élt a népi gyógyászatban. Hufeland, akinek az egészséges életmóddal kapcsolatos javaslatait nagyrészt a mai orvostudomány is elfogadja (bár nem tulajdonít azoknak kiemelt jelentőséget), a következő költői-filozófiai eszmefuttatással indokolta a test és szellem egyenlő mértékű fejlesztésének szükségességét: 1 Leghíresebb müve, amely számos kiadást és fordítást megért a 19. század folyamán. Kunst das menschliche Lehen zu verlängern (Az emberi élet meghosszabbításának művészete) 1796. A 3. kiadástól (1805) a címe: Makrobiotik. 1 Miksa császárnak ajánlott hatkötetes művében (Libri VI de re gymnastica veterum., Velence, 1569) kitért a testmozgás gyógyhatásaira. 1 Nagy hatású kijelentése: Az emberi test a mechanika törvényeinek alávetett gépezet. Terápiájában a testmozgás, nyugalom, étrendi diéta és a hideg víz nagy szerepet kapott. 4 Opera universa medica. London, 1705 - számos kiadás számos nyelven a 19. sz. közepéig. 1 Medicina Gymnastica. London, 1704 '' Gymnastique médicinale., Párizs, 1781 7 Gymnastika. 1792 Encyclopädie der Leibesübungen. 1793