Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kölnei Lívia: Torna és gyógytorna a 19. századi Magyarországon

132 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) „Az ember angyal és állat közölt álló teremtmény volt mindig és marad is, és ép oly hűtelen lenne magasabb rendeltetéséhez, ha pusztán állat akarna lenni, mint a mennyire vét állati természete ellen, midőn csak szellemileg akar élni, csak gondolkodva és érezve. Testi és szellemi erőit mindig egyenlő mértékben kell gyakorolnia, ha teljesen meg akar felelni rendeltetésének, és főleg, ha életét hosszabbra akarja nyújtani. (...) A tapasztalat is azt mutatja, hogy azon emberek éltek legtovább, kik folytonosan erős testmozgásokat tettek, és pedig szabad levegőn. "

9 A mértékletes és választékos táplálkozás mellett az egyik legfontosabb tényezőnek tartotta a naponta, szabad levegőn és a kifáradás kezdetéig végzett tornázást vagy fizikai munkát. Vinzenz Priessnitz osztrák parasztember saját tapasztalatai alapján dolgozta ki saját hidegvízgyógymód (hidroterápia) rendszerét. Gräfenbergi vízgyógyintézetével hatalmas divatot teremtett, az intézményt évente több ezer gyógyulni vágyó ember látogatta az I 840-es években. Példáját követve Európa-szerte vízgyógyintézetek alakultak. Magyarországon tudomásom szerint - 1839-ben nyílt az első.

1

0 Ezekben az intézetekben a lemosások, leöntések, borogatások mellett nagy szerepet kapott a fizikai munka és általában a szabad levegőn végzett mozgás. Nem feledkezhetünk el arról, hogy a népi gyógyászat körében mindvégig gyakorolták a test gyógyító célzatú mozgatását, hiszen ez volt az egyik „legkézenfekvőbb" gyógymód. Erről az élő gyakorlatról tanúskodik a következő, 1862-es leírás: „Magyarországon is fennmaradt a nép között a testi mozgásoknak gyógyhatásáróli meggyőződés s azoknak különféle módon való alkalmazása: kenés, gyúrás, czirógató huzogcitás csúzbajoknál és daganatoknál; húzogatás, nyújtogatás a fájdalmas, megrándult, kificzamodotl tagoknál; a test ringatása álom előidézése végett; a gyomor tájékának nyomása és dörzsölése a hányási inger leküzdésére; dagasztás alhasi bántalmaknál és májdaganatnál; az altest dörzsölése bélzsába és gyomorgörcsnél; dörzsölés és veregetés a tagok meghidegülésénél s tetszhalottaknál; az úgynevezett kenés a hátgerincz és a keresztcsont fájdalmainál, s más ilyenek."" A gyógytorna Az egészséget helyreállító torna (amit ma gyógytornának nevezünk) valamivel korábban nyert teret a gyógyításban, mint ahogyan az egészséget megőrző torna társadalmi mozgalma elindult. Az anatómiai és élettani ismereteket figyelembe vevő gyógygimnasztika az 1830-as évektől került be az új orvosi szakterület, az ortopédia (korabeli magyar elnevezéssel: testegycnészet) eszköztárába. A gyógytorna tudományos rendszerének megalkotója Per Henrik Ling (1776-1 839) svéd táncpedagógus (más források szerint vívómester) volt. Az 1810-es években dolgozta ki testgyakorlási módszerét, aminek állami támogatását a svéd tanügyi miniszter eleinte határozottan ellenezte, de királyi támogatással mégis megkapta az engedélyt. 1813-ban tornaintézetet nyithatott Stockholmban. A stockholmi példa nyomán Európa-szerte „svéd gimnasztikai" intézetek nyíltak. Kézikönyveit több nyelvre lefordították. 9 Ilufeland 333-334. 11

1 Bad Schmccks (később Ó-Tálrafüred, ma Stary Sniokovcc, Szlovákia), Rainer-féle hidegvíz-intézet 1

1 Batizfalvi 333.