Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bánó Marianna: A settlement hazai megtestesítője: Egyetemi Szociálpolitikai Intézet - Újpest
A megvizsgált 2568 lakás közül: 124 — 4,8% olyan, amelyben 1 szobában 1 személy lakott 389 — 15,2% olyan, amelyben 1 szobában 2 személy lakott 573 — 22,4% olyan, amelyben 1 szobában 3 személy lakott 593 — 22,9% olyan, amelyben 1 szobában 4 személy lakott 391 — 15,3% olyan, amelyben 1 szobában 5 személy lakott 245 — 9,6% olyan, amelyben 1 szobában 6 személy lakott 253 — 9,8% olyan, amelyben 1 szobában 6-nál több személy lakott A megvizsgált lakásokban egy fekvőhelyen: egyedül 1487 — 57,9% aludt másodmagával 1003 — 39,1 % aludt harmadmagával 66 — 2,5 % aludt háromnál több 12 — 0,5% aludt A tüdőbetegség és a beteg szociális helyzetének összefüggésére további adatgyűjtéseket is végeztek. 2000 gondozás alatt álló tüdőbeteg adatait dolgozták fel és a tüdőbetegek kereseti viszonyait vizsgálták. 14 ' 15 A vizsgálat körébe vont 2000 család közül 820 családban azt találták, hogy az egy személyre eső kereset heti 8 pengő alatt maradt. Ha ezt az összeget az akkori lakbérek viszonylatában vizsgáljuk, a következők állapíthatók meg: csak egy szobából álló főbérleti lakás heti bére 7,03 P volt, szoba-konyhás 7,42 P, 2 szobakonyhás 12,51 P. 3 szoba-konyhás 17 P. Az albérletben lakó tüdőbetegek által fizetett lakbérek összege átlagosan heti 5,48 P volt. Az Intézet vizsgálatai kiderítették, hogy a 820 család 90%-ánál a fizetett lakbér a család összkeresetének 40—50%-át tette ki. Ha emellett figyelembe vesszük a kor árait (1 kg marhahús 2,30 P-be, 1 kg zsír 2,24 P-be, 1 kg kenyér 0,43 P-be, 1 mázsa szén 7,81 P-be, 1 férfiruha (II. rendű) 51,20 P-be, 1 pár női cipő 25 P-be, 100 g Oleum jecoris 4,80 P-be, 1 doboz Thyreoidea tabletta 3,10 P-be, 50 gramm Spir. Salicylatus 1,58 P-be került) kitűnik, hogy olyan összeg állt ezen családok rendelkezésére, melyből még a legelemibb létszükségletek kielégítését sem lehetett biztosítani. Ennek a ténynek további következménye az volt, hogy a 820 családban — az esetek 41 %-ában — a kereset hiányából következő elégtelen táplálkozást és ruházkodást feltétlenül ama okok közé kellett sorolni, amelyek a tuberkulózis megbetegedést előidézték. Az Intézet tevékenységének másik igen fontos területe a nemibetegségek elleni harc volt. Ezt különösen indokolta nagy elterjedésük, népesedéspolitikai jelentőségük, mely a születések számának csökkenésében és az élettartam megrövidülésében nyilvánult meg, valamint az a körülmény, hogy elterjedésükben a szociális tényezőknek elsőrendű szerepük volt. Az Intézet nemibeteggondozójában 1920—1928 között 8247 egyén jelentkezett vizsgálatra. Ezek foglalkozás szerinti megoszlása a következő volt: 11 * 11 Somogyi Zsigmond: Egészségügyi munkánk Újpesten és Rákospalotán az 1932-ik évben. Népegészségügy 1936. 16—18. 16 Hanák Péter—Hanák Katalin: A Magyar Pamutipar története 1887—1962. Bp. 1964. 218. ,6 Szociálpolitikai Évkönyv, 84.
