Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bánó Marianna: A settlement hazai megtestesítője: Egyetemi Szociálpolitikai Intézet - Újpest

őstermelő 33 egyén, vagyis az összes új jelentkező 0,4%-a ipari, gyári munkás 6770 82,1 % kereskedő 157 1,9% tisztviselő 594 7,2% háztartási alkalmazott 693 8,4% Az 1920—1928. években jelentkező új betegek közül: férfi volt 5567, vagyis az összes új jelentkezők 67,5 %-a nő volt 2680 32,5% A lakhely szerinti megoszlást tekintve: Újpesten lakott 7117 egyén — 83,6% Rákospalotán 792 9,6% Vidéken 338 4,1% A Nemibeteggondozó munkájának fő területei a következők voltak: /. A jelentkezők megvizsgálása, a betegek felkutatása; 2. gyógykezelés folytatása a gyógyulásig, renitens betegek figyelmeztetése, kórházba utalása; 3. családtagok védelme; 4. házasságkötéselőtt vizsgálatok, tanácsadás; 5. felvilágosítás és propagandamunka. A venereás betegek ellátását az egész agglomerációban csak Újpesten végezték : 2 gondozó működött 9 orvossal és 2 védőnővel.

17 Az Egyetemi Szociálpolitikai Intézet Nemibeteggondozójának feladata volt a venereás megbetegedéseken kívül a bőrbetegségek kezelése is. Újpesten igen fejlett volt az asztalosés bőripar, melyeknél a bőrfertőzések száma igen nagy. Az ipari munkások száma 1928ban mintegy 23 500, és 2400 tanonc volt. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az összes bőrbetegségek 78 %-a az ipari foglalkozásokból eredt. Az összlakosság évi ekcéma morbiditása átlag 13,1 %-ot mutatott. Az ipari bőrbetegségek okozta munkaveszteség az 1928. évi táppénznapló szerint 1086 hét volt. Az Egyetemi Szociálpolitikai Intézet végezte az újpesti iskolák bőrbetegségeinek kezelését is. Az 1928. évben 6200 gyereket vizsgáltak meg, 24 újpesti elemi és polgári iskola valamennyi tanulóját. Fejbőr ekcémát 28 esetben, fejtetvességet fiúknál 10%-ban, lányoknál 40%-ban találtak.

18 Az Egyetemi Szociálpolitikai Intézetben ezen kívül orr-fül-gége-torok rendelés, orvosi laboratórium működött. (Beteganyagukat a közölt kimutatás szemlélteti.) A népegészségügy érdekeit képviselte az 1921-ben létrehozott Önálló Vegyvizsgáló Állomás, melynek elődje az 1916-ban létesült Országos Chemiai Intézet Újpesti Kirendeltsége volt. Az Állomáson 1920—1928 között 10 315 mintát vizsgáltak, a rajtuk végzett meghatározások száma 89 185 volt. Az Egyetemi Szociálpolitikai Intézet működésérc külföldön is felfigyeltek. Szociális kérdésekkel, munkás és munkavédelemmel foglalkozók a világ minden részéből felkeresték az Intézetet.

19 17 Ugró Gyula: Újpest 1831—1930. Magyar Városok Monográfiája. Bp. 1932, 368. 18 Czibor Pál: Adatok az ipari ekezémák kérdéséhez. Bőrgyógyászati Szemle, 1929. 19 Dr. Villax Ernő hagyatékából.