Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Magyar Imre: A Korányi-iskola és a magyar belgyógyászat

vegyesen képzett hallgatóság, a kik többnyire idős emberekből állnak és viharos tapsokkalfejezik ki tetszésüket." Franck élettani előadásainak hallgatásakor leginkább a pompás vetítőkészülék kelti fel figyelmét. Ugyanakkor azonban minden kulturális néznivalót megtekint, múzeumokba jár, különösen Párizsban, felkeresi Munkácsy Mihályt, megkritizálja az Eiffel-tornyot. Heidelbergben Voit intézetét látogatja meg és gyönyörködik a Pettenkofer—Voit-féle gázcserekészülékekben, Erb klinikai vizitjein vesz részt, Bunsent jellemzi fiatalos humorral leveleiben. Frankfurtban is sokat lát. Lipcsében Curschmann klinikáján dolgozik, majd Berlinben néz körül. Ezek az előkészületek. Minden készen van ahhoz, hogy atyja klinikáján eredményesen működjék. A klinikai munkába új színeket vegyít, az állatkísérleteket, az experimentálást, a kémiai módszerek kifejlesztését. Ezek azok a színek, melyekkel Korányi Frigyes iskoláját kibővítve a Korányi-iskola teljes kifejlődésében pompázik. Az út azonban nem sima. Az, hogy egy ideig az Állatorvosi Akadémián élettant, szövettan és fizikát ad elő, csak elmélyíti elméleti tudását, közbeszól azonban a miniszter: senki sem lehet kinevezett tagja atyja klinikájának. A Herbertek számára e rendelkezés etikus és helyénvaló, Korányi Sándort azonban igaztalanul sújtja. A Magyar Hírlap 1896. évi VI. évfolyamának 3(50. oldalán Schächter Miksa aláírással a sorok közt áskálódó cikk jelenik meg Korányi Frigyes ellen, melyre Korányi élesen és határozottan válaszol, de Sándornak el kell hagynia a klinikát. A Szent István kórházba kerül, amelynek rendkívül zsúfolt belosztályán, mindössze két orvos segítségével, csupán gyakorlati betegellátás lehetséges, de a sebészeti osztályt Herczel Manó vezeti, és a kitűnő sebésszel az együttműködés rendkívül tanulságos. 8 év múlva már a belgyógyászati diagnosztika tanára, és 1909-ben elfoglalja atyja elhagyott katedráját. Az épület nem azonos, mert oda Kétly Károly vonul be. A „füvészkerti" épületbe Jendrassik Ernő kerül, Korányi Sándoré a III. sz. Belklinika, a mai urológia épülete. Jendrassik Ernő halála után azonban a Korányi-klinika változatlanul, mint III. Belklinika a Ludoviceum utca (mai Korányi Sándor utca) akkori viszonyokhoz mérten modern, nagy épületébe költözik, és ebben az épületben bontakozik ki legszebb virágzásában a Korányi-iskola, melyet ugyan 1936ban igyekeznek a rekació erői eltüntetni a föld színéről, amely azonban ma is élni akar, és az új modern viszonyok közt ugyanezen régi falak közt, de még számtalan más épületben is él, és folytatja a nemes hagyományokat. 1909-től 1936-ig élt és virágzott Korányi Sándor klinikája. A Korányi Sándor köré csoportosult régi korányisták, akik mellé új, egyre tehetségesebb gárda sorakozott, közös munkával, de Korányi összefogó vezetésével, megalapították a vesebetegségek funkcionális diagnosztikájának, patológiájának és terápiájának új korszakát, és az iskolának minden eddiginél nagyobb és világszerte kiterjedt hírt szereztek. Ez a hatalmas munka két alappilléren nyugodott. A fiziko-kémia törvényeinek és eredményeinek alkalmazásán a belgyógyászatban, és azon a törekvésen, hogy a beteg szervet működésében igyekezzünk megítélni, és nem anatómiai elváltozásaiban, olyan eljárásokat alkalmazzunk és dolgozzunk ki, melyek segítségével a szervek működését és a működés elégtelenségét legyünk képesek megítélni, és a kezelést is a szervek működésének tekintetbevételével alkalmazzuk. E két alapkidolgozáshoz az élettani és kórtani kísérletezés, mégpedig