Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Gyalai Mihály: Adatok a Margitsziget gyógyfürdő-történetéhez

ügyéhez. A komolyabb sajtóhangok megállapították, hogy a főváros lakosságának szüksége van a szigetre és latolgatták a befektetésekhez szükséges pénz előteremtésének lehetőségeit. Hallatta szavát maga Jókai Mór is, aki ugyancsak a sziget jövedelmezővé tételének kérdésére helyezte a hangsúlyt. Volt, aki bátran kimondta, hogy a Margitszigetet a népnek kell átadni és a vásáros és mutatványos bódékat azért ajánlotta, mert — úgymond — elférnek rajta, no meg másképpen el sem tudta képzelni a nép igényeit, amely Adorján Sándor szerint azt a nélkül ,,unalmas"-nak találta volna. Voltak egészen naiv hozzászólások is. Akadt például olyan, hogy a Margitszigetet nem szabad magas házakkal beépíteni (!?), mert szükség van a zöld oázisra. A sziget átvételének előkészítésére nemcsak a sajtót használták fel. Budapest „fürdőváros" mozgalmának keretében az idegenek részére a többi fürdő mellett a Margitszigetet állandóan ajánlják. [23] Ezek a vonzó kiadványok az aquincumi fürdőt még a római korbeli állapotában is bemutatták és hidroterápiai tanácsokkal szolgáltak, A millennium évében egy minden iránt érdeklődő jó szemű angol lány élményeinek tükrében is megismerhetjük a századvégi Magyarországot, fővárosunkat és benne a Margitszigetet [24], A sziget akkori legjobb ismerői újabb, külön német kiadványban adták közre a Margitsziget leírását és történetét. A múlt század legutolsó évében megjelent bedekerben is helyet foglal a sziget propagálása. Az előzőleg már mígépült Margithídhoz 1900-ban elkészítették a szigetre vezető szárny hidat is. Pontosan mindent úgy, ahogyan azt harminchárom évvel előbb Táncsics Mihály elképzelte. Ebből az alkalomból gyógyászati és balneológiai szempontból egyaránt foglalkoztak a szigettel, annak éghajlatával, de főleg jövőjével, amelynek nagy lendületet adott a szárnyhíd. A gyógyászati cikk nagy figyelmet szentelt a sziget egészségre gyakorolt hatásának és külön érdekessége, hogy az 1899 — 1900. évi hídépítési munkálatokat is olvasmányosan leírja. A második írás már rövidebb. Ez a híd megnyitását Örökíti meg, 1900 szeptember elsején és a nagymértékben megkönnyített közlekedésből azt a magától értetődő jóslatot tette, hogy ezzel az eseménnyel a margitszigeti fürdő és gyógyhely új korszaka nyílt meg. 1901-ben Osváth Gyula már egy olyan hétíves könyvet jelentetett meg a szigetről, amely annak középkori történetének ismertetésén túl emléket állít József nádornak és Arany Jánosnak, aki életművének jeles fejezeteit alkotta