Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)
Tanulmányok — Közlemények - Gyalai Mihály: Adatok a Margitsziget gyógyfürdő-történetéhez
meg az árnyas fák nyugalmas magányában. Osváth ezenkívül a sziget földtani és közlekedési viszonyaival is foglalkozott, A Balneológiai Értesítőn kívül, egyik 1903. évfolyambeli számában az Aesculap is foglalkozott a szigettel. Az előbbi jó üzleti érzékkel felveti a Margitszigetnek mint téli gyógyfürdőnek a gondolatát; a második szakfolyóirat Budapest gyógyfürdőit két csoportba osztja. [25] A szigeti fürdőt az idegenek számára főleg német nyelven ismertetik és így ajánlják a kúrarendet is. 1903-ban az egyik hazai lap német kiadása már azzal dicsekedett el, hogy a Margitszigetet új szárnyhídja és fedett sétánya európai színvonalra emelik. Egyidejűleg az Aesculap folyóirat a sziget vizének vegyi összetételét a legújabb vizsgálatok alapján ismertette. A hasonló ismertetések angol nyelven is megjelentek. 4. A szigettel kapcsolatos tervezgetések és a rideg való A szigetről szóló ismertetések 1905-ben már mindenre kiterjedő részletességgel jelentek meg és már azon vitáztak, hogy ott füvészkertet is létesítenének, ha például az I. kerületi elöljáróság tagjai nem javasoltak volna ismét mást, történetesen azt, hogy a Lágymányoson építsék meg. A kultuszminiszter egyelőre leépítette a füvészkert kérdését, amely egyébként országos visszhangot keltett. Ilyen előzmények után, derült égből villámcsapásként sújtott az a hír, hogy a szigeten felütötte fejét a tífusz. A nagyszállóban 19 megbetegedési eset fordult elő. Amikor a szörnyű járvány terjedésének okait kezdték vizsgálni, szomorúan kellett megállapítani, hogy a profitleső vezetés a legnagyobb szennyet hagyta eluralkodni a luxusszállóban. A sajtó egymás után leplezte le a legnagyobb mulasztásokat. Valamennyi között a legnagyobb az volt, hogy a szigetet nem csatornázták. Nyomban javaslat született arra vonatkozólag, hogy azt a legrövidebb időn belül minden tekintetben rendbe kell hozni és meg kell nyitni a főváros lakossága számára. A sajtó leleplezései alapján botrány tört ki a vasárnapi „felemelt" belépődíjak miatt is. A nem várt csapás annyira elriasztónak bizonyult, hogy a látogatók száma még a következő 1906. esztendőre se nagyon emelkedett. Az emberek megrémültek. De a sziget vezetőségének sem volt közömbös ez a fordulat. Ennek következtében a legkülönfélébb