Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Szállási Árpád: Az orvos alakja a magyar szépirodalomban I. rész

idézte, jelképesen utalva Erdély helyzetére. A kis állat odvat ha készíti, kelet és nyugat irányában ablakot váj. Ha keleti szél fúj, hátával elfedi a szellőzőnyílást és nyugat irányába pislog, ha nyugatról süvít, megfordítva cselekszik. Kemény Zsigmond a realizmus nehézveretű képviselője, a XVI. századi „Zord idő" után következő szomorú világba vezet Gyulai Pál tragédiája ürügyén. Kemény Zsigmond nagy ellen-pólusa a regényes regény nagymestere, az örök mesélő, nagy fantáziával megáldott Jókai Mór. Köztudatunkban ugyan a jellegzetes Jókai hősök (Kárpáthy Zoltán, a Baradlay fivérek, Berend Iván, a Rab Ráby stb.) inkább jogászok, gazdászok, katonatisztek, színészek, műszaki emberek, azonban e hatalmas terjedelmű életműben találunk orvosokat fő és mellékszereplőkként egyaránt. Orvos főszereplő pi. a Nincsen ördög Dumány Kornél-ja. E regény megírásának az előzményei és a körülményei is regényesek. Az asztrachán süveges, orosz patriarchának kinéző író a múlt század nyolcvanas éveiben Párizs felé menet, szenvedő szemtanúja volt egy, a számára kedvező kimenetelű vasúti szerencsétlenségnek. Közben kimentett egy némának tartott, beteges kinézésű fiúcskát, akiről később kiderült, hogy magyar származású, gazdag amerikai szülők gyermeke. Apja hálából mesélte el az írónak, párizsi lakásán a regényes élettörténetet. Felvidéki, elszegényedett nemesi család egyik utolsó sarjadéka volt. Egy napon forradalmi tettre szánta el magát; orvos lesz. Apja mikor tudomást szerzett a szokatlan tervről, agyon akarta lőni. Szószerint.. „micsoda? Borbély? Felcser? A Dumány-család ultimus surculusa doktor?.." Az elszánt fiatalember meglehetősen „frájgaszt" szellemben válaszolt. „Az átoktól nem félek, azokat a chemia már analizálta, a Frauenhoffer-féle vonalak meg azt is megmutatják, hogy mi van a pokolban"... Merész tervét csak az öreg hypochonder nagybátyja, a Diogenes-nek titulált Dienes úr támogatta. Végre egy Dumány — kiáltott fel az öreg — aki az eszét nem a vagyon elherdálására használja. Hasonszőrű társai megvetőleg: „te doktor, te szerencsétlen Aesculap"-nak csúfolták. A Bécsben végzett doctor medicináé különc nagybátyja kívánságára hazajön, otthagyta jövedelmező magánrendelőjét, hogy a sír szélén tántorgó nagybácsinak orvosi tanácsokat adjon, másrészt örökölje a mások által nem sokra becsült, de valójában óriási értékű régiséggyűjteményt. A szomszédság