Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Szállási Árpád: Az orvos alakja a magyar szépirodalomban I. rész

grófja a jóhiszemű orvost választási korteskedésekbe, „politikai emberevésbe" csalja bele, amelynek hínárjába minden józan ítélőképessége, gyakorlatias gondolkodása ellenére időlegesen beleragadt. Annál inkább sikerülhetett ez, mert a szomszéd kastélyban három fiatal hölgy volt a cinkosa a mindenre elszánt grófnak.Dumány doktor szellemi párbajban makacs ellenfélre talált az egyik, ördögben hívő grófnő személyében. íme, az egyik visszavágás: „Grófnő! Én orvos vagyok. Nem ismerek olyan testi, vagy lelki bajt, aminek valami oka nincsen. Vannak miasmák, spórák, bacillusok, van suggestio, öröklött baj, képzelt betegség; vannak ragályok, infectiok s azoknak ellenszerei; vaccinatiok, desinfectiok, prophylaxis, de láthatatlan szellemek, akit ördög névvel tisztelünk, mindezekhez semmi köze. Vannak emberek, akik rosszat tesznek; de azoknak gonoszságait vagy a koponya abnormis növése magyarázza ki, vagy valami önérdek, vágy szerelemféltés, bosszú képezi az alapját annak a rossz tettnek, amit elkövetnek, de nem az ördög incselkedése. ,,..A grófnő végül az egész orvostudományt támadta..hogy az egész pathológiának, therapeutikánk nem éri meg azt a porzót, amit a receptekre hintenek, hogy belgyógyászatunk most is ott van, ahol Galenus idején, hogy hirdetett celebritásaink nem jobbak Paracelsusnál, hogy gyógyszereink legjobb esetben a méregkavarás kategóriájába tartoznak" .... betetőzésképpen kijelenti, hogy egyáltalán nem hisz az orvosnak. A hysterika egyéb, megjátszott élcsorozatai csak megtévesztő látszatok voltak a cél érdekében, hogy Dumány doktort férjül szerezzék meg egyik, a gróftól már terhes kisasszonynak. Tervük sikerült. Mindezekre később rádöbbenve, a doktor megtagadja otthonát és Párizsba utazik ifjú nejével felejteni. Abban az időben III. Napóleon Franciaországa, I. Vilmos császár Poroszországával vívta élet-halál harcát a Párizsi Kommün előtt. Dumány doktor önként jelentkezik tábori sebésznek a francia hadseregbe, ahol, mint vöröskeresztes osztag vezetője, szerez komoly érdemeket. A franciák veresége után Brüsszelbe megy, ott egyik megbízott ügynöke értékpapírokat vásárol és nagy vagyont nyer a tőzsdén. Dumány doktor tehát már gazdag emberként vándorol ki Amerikába. Az új világban rövidesen a Silver-king, vagyis az ezüstkirály rangot nyeri el, így tér vissza évek múlva a kontinensre. Párizsi lakásán találkozik kisfia megmentőjével, a nagy mesélővel. Igazi Jókai hős,