Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)

Adattár - Emberbőr-kikészítés vádja másfél évszázad előtt (Zsakó István)

„mutant" adta elő éveken keresztül. Ez a Hintz, míg az ő fia elvégezhette a gyógyszerészeti tanfolyamot, Pálóczy Lajosnak adta bérbe a patikát. A gyógyszertár egyik szobájánál, amely bolthajtásos és több lépcsős feljáratú „ott van a Maukschok állítólagos címere, egy féllábon álló gólya, felfelé kígyózó növényszáron állva". A felirat a következő: „Divina faciente dementia extruicur avit Tóbiás Mauksch apothacar privilégiât anno MDCCLXVI dum vix expectatos duxit bona causa triumphos." S. Nagy László a Revista Farmacei folyóiratban „Egy kiváló erdélyi gyógyszerész" címen dr. Tomcsik József gyógyszerészről emlékezik meg, akinek Aranyosgyéresen volt patikája. Tomcsik, Fleischer professzor tanársegéde volt. Amikor főnökének utódjául mást jelöltek, elköltözött Kolozsvárról. Végül nem mulaszthatjuk el, hogy hivatkozzunk Mauksch Tóbiás instrukcióira, mely munka 1793-ban készült és az in exteso Orient Gyula ismertetésében nyomtatásban is megjelent. A növények (gyógynövények) gyűjtését, szárítását, előkészítését további feldolgozásra Mauksch leginkább nőkre bízta. Itt említjük meg, hogy a Farmacia, előbb könyv majd folyóirat, Kolozsváron 1920-ban jelent meg legelőször. Szerkesztésében részt vettek: Ferencz Áron, Orient Gyula, S. Nagy László, Széki Tibor. Iparművészeti emlékek közül a Velits-féle 1792-ben készült gyógyszerállvány-edények figyelemre méltók. Emberbőr kikészítés vádja másfél évszázad előtt Jakab Elek Kolozsvár története című munkájának III. kötetében az 542—543. oldalon Dalchau Károly „fejérbőr és enyvkészítő mester" telekvásárlási ügyéről ír. Közli, hogy Dalchau Károly telket akart vásárolni már 1798-ban a Szamos folyó partján. Itten mesterségével járó munkákat óhajtott végezni. Kérését a városi magistratus megtagadta. Fellebezést nyújtott be a „Királyi Fő Igazgatósághoz".