Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)

Adattár - Emberbőr-kikészítés vádja másfél évszázad előtt (Zsakó István)

Mégis éveken keresztül húzódott kérésének elintézése, a többi között az „emberbőr-kikészítés" miatt. A legfelsőbb (a bécsi császár és királyi) rendelkezés után ügyét újabb kivizsgálás lefolytatásával végül is kedvezően intézték el. Ugyanis „a tanács jelentése, melyben az emberbőrrel dolgozás említve volt, az udvarhoz hatott, ott megbotránkozást keltett. A felség kinyomozást parancsolt, mi képpen és ki engedelméből míveli ki az emberbőröket? A kormányszék a „tanácsra" bízta a kinyomozást. Ez pedig hosszabb idő múlva megállapította, hogy csak egyetlenegy esetben végzett ilyen munkát. Űgy történt, hogy Horváth Ferenc volt lyceumi sebészeti segéd, később szászvárosi fizikus, egy magát felakasztott cigányt boncolva igen érdekesnek találta annak bőrét, aminek jelentős darabját, mint anatómiai preparátumokat szokás az orvosi múzeumokban, konserválta és további kikészítés céljából Dalchau kezéhez juttatta. Ez elvégezte a rábízott munkát. Horváth Ferenc pedig mint különleges látványosságot később a nagyenyedi kollégium múzeumának ajándékozta. A „Nagyenyedi Album" 218. oldalán olvasható „Az első magyar múzeum. A Bethlen-Kollégium gyűjteményei" című közleményében a következő felsorolás tény: „Egy embernek bőre ki készítve és kitöltve; ki életében kovács mester ember volt és Binder Józsefnek hivatott" vagyis több muzeális tárgy között ez is található az érdekességek és ritkaságok között. Az Országos Levéltárban sikerült az ügyiratok eredetijeit tanulmányoznom. A Gubern. Transilv. in Pol. 1811. évi 4664, 8144, 9872, az 1812. évi 1948, 4137, és 1815. évi 3611, 4892 és 9745 sz. iratokat forgatva volt alkalmam látni, az 1811. évi 8144 sz. iratcsomóban október 11-én a „Királyi Fő Igazgató Tanács" felhívja a kolozsvári Magistratust, adják ki a helyet megfelelő áron az érdemes mesterembernek, akinek „könyörgését" vagyis kérését visszautasították. Egyúttal „kegyelmeteknek szorosan megparancsoltatik, hogy további késedelmezést félretéve" teljesítsék Dalchau kérését. De már ez év január 10-én elrendelték „a valóságos okaikat is a melyekből a könyörgő kérését megtagadták, ide írják meg és adják fel". Egyúttal a kérésének „minden iratát" is. A városi tanács 1811. november 20-án tartott üléséből 5 oldalra terjedő jelentésben kifejti indokait. Kifogásolja egészségügyi szempontból és tűzveszély miatt